Jersey Hiradó, 1952 (33. évfolyam, 2-51. szám)

1952-05-22 / 21. szám

GÖRBE TOKŰR lij*i LUKACS ERNŐ EZERMESTER.____ A múlt év junius elején egry bajorországi D. P. lágerből újonnan érkezett kedves szé­kely asszony — aki már több­ször is megfordult nálunk —­­felkeresett bennünket és elő adta, hogy a vele közös lá­gerben élt kis magyar család éppen ma érkezett New York­ba. Négyen "vágynak", de' együttesen se tudnának négy angol szót kinyekeregni. Győrffy Rózsika aztán előadta, hogy ott "abba a Bajorba" . mély őszinte barátság fejlődött ki a két család között. — "Egy napja itt ülök az indóháznál és a "fényé tugya" hány vo­nat érkezett meg azóta csak a Meister Gyuláék vonata nem akart begyünni". Ő maga Ró­zsika se tud ennél a két szó­nál többet: "New York és trén". Mindenek előtt valami enni- j valót kérek — mondá szeré­nyen — mert olyan éhes va­gyok, mint egy egész farkas­­csorda. s miután éhsége és izgalma egy kissé lecsillapo- J dot, a feleségemmel együtt át- j mentünk a közelünkben lévő j vasut-állomáshoz és ott a TRAVELERS AID nevű intéz­mény segítségével számos new yorki telefoni beszélgetés után megtudtuk, hogy a kis csalá­dot senkise várta, még a SPQNSOR-uk sem. * * * New York város félelmetes forgalmában és elképesztően magas épület rengetegében a kis magyar család előbb száj­­tátva ide-oda kalandozott, mig végül egy jó magyar azt a rossz tanácsot adta nekik, hogy 60 centel a zsebükben taxival jöjjenek Trentonba, a helyett, hogy tiz dollárt elő­legezett volna nekik és fel­ültette volna őket a vonatra. Ilyenformán "előkelőén" — háromszori kocsiletörés után a hajnali órákban szerencsésen megérkeztek. A taxis kemény 45 dollárt követelt, amit Győr­­ffyék fizettek ki, ezt ők is in­­nen-onnan az éj leple álhitt valahogy a szomszédoktól ósz­­szészedték. Röviden szólva, a kis magyarkák amerikai éle­tüket 45 dollár adóssággal kezdték el... * * * Győrffyné kezdeményezésére másnap az áldott jó Gerenday mama vette őket pártfogása­iba, melynek értelmi szerzője én voltam, minthogy Győrfi­­nét előzőleg én küldtem Ge­renday mamához Ma is ott vannak. A két négy éves ikerfiucskák eleven, pajkos lurkók, de a '.‘nagymama" úgy szereti őket, minthq a sa­ját unokái volnának. Meister­net ügyességéért szintén ha­mar megszerette és ugylátszik most már a "jobb keze" lett. Ő tartja rendben a lakást, mos, vasal, főz, a telefont ő feleli, gondját viseli férjének és a két csemetéjének és vé­gül, de nem utolsósorban jó­tevőjének Gerenday mamá­nak! Mindezeken felül még munkába is jár,.. * * * Körülbelül egy éve a tele­fonhoz hívtak: — Itt Meister Gyula beszél. Megakarom kö-VoL XXXIII. évi.. No. 21. szám. Trenton, N. J., 1952 május 22. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a New Jersey M. E. Egyesülete Anyaosztályának ássztagságát hogy minden az Egyletet érdeklő ügyekben, úgyszintén betegsegély beje­lentésével is keresék fel Papp Miklós titkárt, 141 Cummings Ave., Trenton, N. J., Telefon 3-4896 lehetőleg esténként 6 és 7 óra között azonkivül minden második vasárnap a Magyar ötthon gyűlés termében. szönni Önöknek, hogy ideérke­­zésünkkel kapcsolatban segít­ségünkre voltak. Rövid beszél­getés után megkérdeztem tőle, hogy "mit csinált az óhazá­ban"? Azt mondta, hogy az "Első Magyarnál" volt 15 évig, a budapesti központban. Egy darabig azt hittem, hogy ugratni akar mivelhogy én is pont ennél a társaságnál szol­gáltam negyven évig. Ilyen véletlen folytán persze szám­talan közös témánk akadt. Pár nap múlva aztán szemé­lyesen is felkeresett és legiti­málta magát. Én nem ismer­tem őt Pesten, mert én 30 évig vidéki főnök voltam, Ő azon­ban jól emlékezett rám, mert havonta egyszer megjelentem a központunknál. Ezen szemé­lyes találkozás után elvezet­tem őt számos magyar isme­rősömhöz, mert láttam rajta, hogy mielőbb szeretne kenye­ret keresni.. • Egy-két hónap elteltével már nemcsak ke­nyeret, hanem kalácsot is tu­dót keresni és ma már a rossz nyelvek szerint egy kis há­zacskára is alkuszik. És ahogy én a kis kollegámat ismerem, hamarosan háziúr lesz és ter­mészetesen autótulajdonos. A házat is, a kocsit is őszintén kívánom neki. * * * Ha valakire ráillik a NO­MEN EST OMEN latin meg­határozás, úgy Meister-Mester vagy amerikaiasan "Master" úgy őrá igazán ráillik, mert ő nemcsak a nevében, hanem minden munkájában mester, még pedig "ezermester". Személyes meggyőződésem szerint elsőrangú órás és ék­szerész. Bizonyosan kitűnő hi­vatalnok volt.- Azonkivül vil­lany és vízvezeték szerelő, gépész, "épész", kovács, laka­tos, asztalos,^ ács (LUK-nélkül), festő, mázoló.- Mindezek mel­lett elsőrangú kertész és he­gedűművész. Azt szokták mon­dani, hogy aki ennyi féléhez ért, az egyikben sem lehet tö­kéi c'.ä:: Hiú; && nein .egészen igy van. Egy pár óra alatt ná­lunk a következőket végezte el a legjobban: Rendbehozta a kis keertünket, elültetett száz szál rózsát (Lehet, hogy annál is kevesebbet szerk.) meg­­fixolta a leszakadt ablakain­kat és rolettáinkat, felszerelte az iskolánk ablaka feletti nagy napvédő ernyőt, meg­csinálta a gáztűzhely - vasajta­ját és végül rendbehozta egyik konyha kredencünk aj­taját, amit tizenegy év óta nem tudtunk rendesén beten­ni. Ez alatt az idő alatt leg­alább négy vagy öt úgyne­vezett szakértő sem tudta meg­csinálni. Ez a kis ezermester egy kicsit meghúzta a féket, mellévert egy éket. Feszitette két percig és azt mondta: 'fertig". * * * Hogy hányféle sportot üz nem tudom, de a Roebling Ave. 10 szám alól kiszivárgott hírek szerint elsőrangú céllö­vő, amit az is bizonyít, hogy amerikai "célját" is úgy elta­lálta, mintha kolombus direkt az ő számára fedezte volna fel. Kitűnő labdarugó, de a hámból nemigen szokott ki­rúgni. Jó vívó, de egyelőre csak az élettel viv harcot, de ebben ritkán vall kudarcot, (megint egy rím szerk.) Nagy­szerűen érti az asztali teniszt, különösen, ha az asztal finom falatokkal van megrakva. Szo­kott vadászni, persze néha­­néha bakkot is lő. Halászni is szokott, különösen a zavaros­ban. A sulydobásban is nagy gyakorlata van, mivel az élet őt sokszor dobálta jobbra-bal­­ra. Hallom, hogy a billiárdhoz is ért. Egyelőre azonban csak a gyerekei bilijével "járdo­­zik"... Szenvedélyes sakkjá­tékos volt. Az óhazában rend­szerint ő adott mattot, itt vi­szont ő kap mattot még pedig "kamaitot". Mint úszó gyen­gének ^bizonyult, mert egyszer megpróbált úszni az "ár" el­len, de nem sikerült neki. Vi­szont ugyanakkor volt a ke­rekpárbaj noksága, mert mikor érezte a "bajt" — egyszerűen "elkerékpárolgott..." Nem tu­dom, hogy ezeken kívül még hány sportot üz titokban, mi­velhogy a pesti compánia sportegyletének .titokzatos jel­vényét — amit egész Amerika megbámult — még most is a gomblyukában viseli. HUNGAR 1AN-AMERICAN WEEKLY ÍMT,’ WTM«. CERENr,“v'MIKLÓS 9FFIC/AL ORCÁN of ft« Hmm ha Sccldk, of ani VicmHy Ui»,i 1 f„d 0»T Előfizetési éra egy évre $1.50, Csasdíbt és Európába $3.00. — Telephone! 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton. N. t CORDON SANITA1RE By ANDREW IRSHAY. Once upon a time there was established a Cordon Sanitaire against Cholera coming out of Russia, and it worked effectiv­ely. Europe, and the rest of the world for that matter was saved from the deadly conse­quences of the plague. Russia, in. due time, stamped out Cholera, and the world once more resumed its friendly re­lationships with the people of that great land. But Cholera was first to be checked com­pletely before Russia became safe for the rest of the world. There is no Cholera in Rus­sia today. Physically, Russia is quite normal as compared to other countries and yet, we are suggesting to our own as well as to other self-governing nations of the world that a Cordon Sanitaire be estab­lished against Russia's mental'« cholera which destroys many more human lives than did the 1830-31 Russian physical cholera after spreading to Poland, Germany, Austria, Hungary, Rumania and Tur­key. It reached England in 1831, and in 1832 brought to Quebeck by an Irish immig­rant whence it spread into the United States by way of Det­roit, Michigan. The Russian cholera of the mind more commonly iden­tified as communism, strangely enough, has taken the same route in the process of its wine diffusion in these countries.« The first serious indicatilk oi.z» ».Miaw áesrrücÍTTO tendencies became evident in America at the time when the Soviet rulers flooded our mar­­j kets with various products I made by forced slave labor. I The purpose of Russian po­liticians was to demoralize the world's markets by dump­ing their low quality and priced exports with the ulti­mate aim of promoting indust­rial maladjustment and poli­tical unrest in capitalistic America and elsewhere. But American business, industry and labor being above all composed of patriotic men and women soon defeated Russia's aims and program. The Fish Committee invest­igating un-American activities got into action to uncover the entire network of Russian un­derground. — Thousands of pages of testimony were taken, including testimony of the writer- There was enough evidence both legal and cir­cumstantial to outlaw soviet communism forever in Amer­ica. But no action was taken by Congress and this gave the green light to Russia to continue... The President (FDR) may have had good intentions when he recognized Russian communism as a form of go­vernment but good judge-Scholarship Fund Picnic junius 22-én, vasárnap ment was sadly lacking. (Hell too is said to be paved with good intentions). True states­manship consist in seing into the future clearly and not through colored glasses as was done later at Teheran, Casa Blanca, Yalta and Pots­dam... The American people know the rest of our exper­iences with Russia. In the meantime we are being hum­iliated everywhere. We ac­cept insults at the United Na­tions from super gangsters such as Malik, Vishinsky, Gromyko and company. We are talking almost a year with minor hoodlums in Korea with­out any results while our boys are dying. And all we do is "watchful waiting" while, at the same time our National honor and respect is being trampled upon and we pay ransom to common thieves banded together as a "govern­ment" in Hungary, Checho­slovakia and elsewhere. —• Is it not time to call a halt to these delusions about Russian cooperation someday? Our Government should es­tablish, for the protection and safety of our people a Cordon Sanitaire against Russianism and everything it stands for. We can not compromise with Russia's mental cholera in 1952 any more than the na­tions of Europe did in 1830-31, when, for their own safety they ' established a Cordon Sanitaire. If America could Äif' remain half slave and half ftee, neither can the world re­main that way. It is therefore high time to do some serious thinking before there remains no one to do it for us. — And let us once and for all abandon that assinine policy of main­taining in Iron-countries our own ''listening posts" which resulted only in more humi­liations for America. While we are "listening", the Rus-. sians do the talking in Europe, Asia and elsewhere. With less professional politicians at the command posts but with more realistic statesmanship of the old American brand we may yet restore in part that which the Russian mental cholera of recent years has devoured. We should most seriously consider, however, the practicability of a cordon sanitaire 1952 model, whereby the plague of cholera-com­munism must be isolated in our own time lest it consumes our American security. FIZESSEN ELŐ is® jmr LAPUNKRA FŐT. KISS A. GYULA a Club diszelnöke Mindeneddigit felülmúló kirán­dulásra készülnek — a Jöve­delem ösztöndíj alapra fordít­­tátik — pártoljuk e nemes célt A Szent István rém. kath. egyház kebelében működő St. Stephen's Cath. Club junius 22-én, vasárnap Schoolarship Fund pikniket rendez a köz­ismert Vossler's Grove gyö­nyörű helyiségén, melyre az előkészületek már folyamatban vannak, s a rendezőbizottság 'különös gondot fordít arra, hogy ez a kirándulás ne csak méreteiben, de erkölcsiekben is maradandó emléket hagy­jon maga után. — Főtiszt. Kiss A. Gyula,' a Szent István hit­község agilis plébánosa, a Club diszelnöke is nagy részt vesz ki az előkészületi munká­latokból, s ezúton is kéri a Szt. Istvcm hitközség apraját-nagy­­ját, hogy készüljenek fel erre a kirándulásra, annál is in­kább, mert a jövedelem ösz­töndíjakra lesz fordítva. — Ki­tűnő ellátásról, zenéről, szóra­kozásról gondoskodva lesz. NtBéky Zoltán az angol nyelvű rádión NT. BÉKY ZOLTÁN esperes lelkész. Nt. Béky Zoltánt, a Függ. Református Egyház kiváló lel készét, a Keleti Egyházmegye esperesét az a kitüntetés érte, hogy a "Council of Churches of Greater Trenton" a Trenton, és Környéke Protestáns Egy-; házak Szövetsége angol nyelj vü evangélizációs istentisztele.­­tek tartására kérte fel a helyj beli W.B.U.D. rádió állomásod. Nt.Béky Zoltán minden delelem 10 óra 15 perckor tartja besde deit a W.B.U.D. .állomáson, kiváló egyházi szónok rádió beszédei elé nagy várakozás­sal tekint Trenton és környéké nek amerikai protestáns társa­­dalrna. I Gondoljunk néha néha barátainkra. Adjunk az óhazában szenve­dő rokonainkra ét abból, ami nekünk van. 3 MAGYAR FILM EGY MŰSORON Herczeg Ferenc világhírű magyar iró felejthe­tetlen regénye, a “SZIR.1USZ” filmváltozata junius 3-án, kedden este 6:30-as kezdettel a Centre mozi színházban folytatólagosan este 11-ig kerül bemutatásra. Novelty Party a Szt. István iskolában vasárnap este 8:30-kor. Kellemes szórakozás. Kössük össze a kellemeset a hasznossal. Várja önt is a Bizottság. Herczeg Ferenc nagy tehet­ségéhez és SZIRIUSZ cimü nagy regényének sikeréhez méltóan a magyar filmgyártás a magyar színészet és rende­zők legjobbjait bízta meg en­nek a fantasztikus meesének filmre való átültetésével. Igye­kezetüket siker koronázta, ^ mert Hamza tD. Ákos, a legkiválóbb magyar filmrendezők egyike elejétől végéig szép és érdek­feszítően vitte filmre a nem mindennapi történetet, mely­hez pompás zenét szerzet sok más magyar film zeneszerzője Polgár Tibor. A ragyogó sikerű film jobb­nál jobb főszerepei a legkitű­nőbb magyar színészek ala­kítják Karády Katalinnal az élén, ki felejthetetlen alakítást nyújt és semmivel seem ma­radnak mögötte a többiek, kik közül talán elég, ha meg­említjük Déry Sári, Greguss Zoltán, Somogyi Nusi, Pethes Sándor, Makláry oltán, Balo Eleemér, Szakáts Zoltán, Bán­­hidy Ilona neveit. A film pompás táncszámait Misley Anna vezette, mig a film zeneszámait tökéletessé teszi a Magyar Rádió zenekar közreműködése. Kitűnő szórakozásban lesz tehát részük mindazoknak, akik Herczeg Ferenc "Szi­­riusz" cimü regényének fim­­változatátváltozatát, mely o Ceentre mozi színházban jun, 3-án, kedden kerül bemuta tásra. Kisérő műsor: "Furfan­gos Manci" és "Rajkó Rap­szódia". SZIVES FIGYELEM Minden magyar mozi előadás alkal­mával ingyen szállítjuk a kö­zönséget a Magyar Otthontól 6:15-től 6:45-ig a Centre szín­házig és vissza ismét ingyen 9:30-től 10 óráig. KÉRELEM A TRENTONI EGYHAZAK ÉS EGYLETEK VEZETŐSÉGÉHEZ. Tisztelettel kérjük a trentoni Egyházak és Egyletek igen tisztelt vezetőségeit, hogy ez év julius hó 13-án, vasárnap, ha csak lehetséges, ne ren­­dezzeneke nagyobb méretű ünnepséget, vagy. mulatságot, mert ezen a napon fogja tar­tani a Magyar Otthon Igaz­gatósága egyetlen kirándulá­sát a Hamilton Grove helyisé­gében. A trentoni és környékbeli magyar testvéreket is arra kérjük, hogy tartsák fenn ezt a napot és mindannyian ké­szüljünk fel erre a nagy kirán­dulásra. Hazafias tisztelettel, az Előkészítő Bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents