Jersey Hiradó, 1952 (33. évfolyam, 2-51. szám)

1952-12-25 / 51. szám

GÖRBE TÜKÖR LUKÁCS ERNŐ MAI GYEREKEK. III. Káli Antallal Margit só­gorasszony jóvoltából rokoni kapcsolatban vagyok. Harma­dik Káli Antal ©z a szópremé­­nyekkel biztató "ifjú" oda-visz­­sza 8 éves, de ennek dacára már is mindenkit bámulatba ejt feltűnő okosságával. Előre megmondom, hogy imádom a gyerekeket, külö­nösen az eleven fejű okos fi­úcskákat. Sajnos, hogy én — ugylátszik — hiába álmodo­zom ilyen kedves kis aranyos unokákról... Életem alkonyán bizony ne­hezemre esik belenyugodni, hogy ettől az örömtől már megfosztott a kegyetlen sors. * * * Ez után a rövid intermezzo után visszatérek az én kis ro­konomra Káli Tónira, aki e néven a harmadik. Ez a kis' emberpalánta nem­régen iskolából hazajövet be­állított az apja II. Káli Tóni szalonjába egy tüzvöröshaju kövér leánykával, egy vele egykorú osztálytársával: — "Daddy itt az ideje, hogy bemutassam neked a meny­asszonyomat. Mi már régen szeretjük egymást és a Mary szülei már bele is egyeztek a házasságunkba és a jegygyű­rűket is kiválasztottuk már, sőt a menyasszonyi ruhát is. Mary jó kis leány és tudom, hogy ti meg is fogjátok sze­retni. .." Aztán ugyanilyen komoly mondókával bevezette a kis­lányt a mamájához, aztán nagymamájához, sőt a 90 éves dédmamájához is. Még arra is ügyelt a kis öreg, hogy a sorozatos bemutatkozások rangsor szerint történjen. A "menyasszony" persze min­den bemutatásnál szertartá­sosan how do yóu do-val meg­hajtotta magát. Tóni öcsém utána meghivta mart már nem titkos aráját egy lunch-re, aki hamarosan két felnőtt embernek való ada­got kebelezett be. Meg is lát­szik rajta, hogy nemcsak a kis lovagját, hanem a gyom­­rocskáját is szereti... Ebéd után Tónika — mint aki jól végezte dolgát —- Marykéjére gyöngéden rásegítette kis ka­bátkáját és — mint ahogy egy finom úriemberhez illik — ha­­zakisérte. Ettől kezdve 'pedig a két leánytestvérét felülről le­felé kezdte kezelni... * * * A történeti hűség kedvéért megjegyzem, hogy a két kö­lyök egy közeli ékszerésznél tényleg kiválasztották a jegy­gyűrűket és a Gimbels áru­házban egy gyönyörű meny­asszonyi ruhát is. • * Nagy fájdalom, hogy első Káli Tóni, ez a végtelen derék ember édes kis unokájának okosságát — a sors kifürkész­hetetlen végzése folytán — már nem érhette meg. JEGYGYŰRŰ A SÜTEMÉNYBEN. A Tónika jegygyűrűjéről ju­tott eszembe egy kis story: Mrs. Walter Smith San Diego­­ból sokféle finom süteményt készitett, hogy a harctéren küzdő katonáink keserű életét kissé megédesítse. A csomag már régen elment, amikor észrevette, hogy a jegygyűrű­je hiányzik. Az volt a gyanú­ja, hogy az á kekszi készités közben valahogy lecsúszott az ajjáról és a tésztába került. Leült és a hadvezetőségnek egy hosszú levélben ©Ipa naszolta az ő .nagy bánatát, mert a jegygyűrűje neki a legkedvesebb emléke volt. Hónapok jöttek, hónapok mentek, de a karikagyűrűjéről bizony nem jött semmi hir. Mintha a föld nyelte volna el, pedig a Koreába küldött sütemény nyelte el, ami a jobbik eset, mert ott viszont egy mohó étvágyú fiú is el­nyelhette volna. Végre egy valóban szép napon "egy kis csomagot ka­pott Koreából egy levél kísé­retében, benne volt a becses ékszer, örömmel közöljük Ön­nel Mrs. Smith, hogy a meg­ejtett vizsgálat eredményre ve­zetett és itt küldjük az elve­szettnek hitt gyűrűjét. A HAD­VEZETŐSÉG". Mit lehet erre egyebet mondani: THIS IS AMERICA. HOLT SZEZON A HALOTT MAGYARORSZÁGON. Olvastam, hogy szerencsét­len szülőhazánkban az úgyne­vezett dolgozók pártjában nem túl nagy egyetértés uralkodik. Ellenkezőleg. A Rákosi müvek egyes üzemeiben a nagy tem­pó után már szégyeneljes holt szezon van. Ennek következ­tében a munkások jelenté­keny faszét szélnek eresztet­ték. Ez persze nem ment egé­szen simán, mert a dolgozók és a most már nemdolgozók között parázs verekedés tá­madt. Eredmény, hat halott 62 sebesült. Másszával és versben elmondva: A dolgozók ölre mentek, Hasbaszurtak szájon kentek Abban a nagy holt szezonban Magyarhonban "holt szezon" van. BOLDOG "UJHÉVET". Olvastam, hogy a csődbe | jutott rosszhírü Long Island! vasutat New York állam meg akarja váltani és saját keze­lésében akarja üzemben tar­tani. Bizonnyára mindenki em­lékszik, hogoy ezt a nélkülöz­hetetlen közlekedési alkalma­tosságot teljesen elhanyagol­ták, minek következtében so­rozatos szerencsétlenségek for dúltak elő, tömeges halálese­tekkel. * * * Én a vasút megváltása miatt Nem dühöngök, nem lármázok Sőt minden jóakaratu ember­nek Boldog uj évet kivonok. * * * Magyarországon a Helyér­­dekü vasutat röviden HÉV-nek hívták, ha tehát az eset ott történt volna, úgy a megvál­tás indítványozójának — mint címben is Írva vagyon — Bol­dog "uj hévet" kívántak vol­na... GERÖ ERNŐ A SÜLYESZTŐBEN. Olvastam, hogy Gerő Ernő az otthoni balseviki rendszer második számú zsarnoka nem­régen kegyvesztetté lett. Gerőt már eltávoliitották a kormány­ból és tartózkodási helye ez­­idő szerint ismeretlen. Ennek a sötétmultu dru­számnak a fej fájára az alábbi versikét faragtam: A sülyesztőben újra eltuht Egy bolseviki nagyság Kegyvesztett lett pedig Volt benne elegendő * gazság. Kötőfékre kerül Ernő a nagy Gerő, Mert Rákosi Matyiban na­gyobb volt az erő "Gerőszakos" voltál, de letűnt életed nimbusszá Mint gyomrodban egykor a jó túrós csusza. Működésed csúnya volt Sőt zavaros és kusza Pokolban a helyed Véreskezü drusza. "ORVOM LELET". Elizabeth-ben történt a na­pokban az alábbi mulatságos sőt kissé pikáns história. Az esetet nem én eszeltem ki, ha­nem járőreim jelentették: Egy ismert belgyógyász or­voshoz telefonál egy csinos­ságáról és csintalanságáról is­mert fiatal hölgy. — Halló! "Kedves doktor ur, nem maradt véletlenül — magánál az én rövid rózsa­színű selyem alsónemüm? — "Doktor: "Sajnálom Mrs. Enyeleg, nálam nem maradt." — "Akkor megkérdezem a fogorvosomat — mondja Mrs. Enyeleg — lehet, hogy ott ma­radt". DICSHIMNUSZ EGY TEHÉNRŐL. (Egy remek fejőstehénnek láttam az "arcképét" egy ma­gazinban. Öhagysága arról lett nevezetes, hogy Ó a fejős­tehenek birodalmának király­nője. Máskülönben Princess Star névre hallgat. Egy Illinois állambeli farmon látta meg a., napvilágot és ott is nevelke­dett.. A királynői koronát is ott tették bárgyú fejére. Ez a tehén star arról hires, hogy egy év alatt 26,000 font tejet ad. Én ennek a jószándéku jószágnak az alábbi versikém­mel akarok dicshimnuszt zen­geni: VoL XXXÜI. évi, No. p2. szám Trenton. N. J., 1952 dec. 25. »UNGAR! AN-AMERICAN WE E K L Y KL,3T . --------- w w ---- — — — ~ — ruDiunea every i nureaa * Szerkó.«*: GERENDA Y MIKLÓS OFFICIAL ORCÁN of the Hungarian Societies of Trenton and Vicinity Editorief and CWftli Előfizeti« in ear <▼«* •■•SO. Canadába it Earépába $3.00. — Talephona: 3-4910. Szerke.«6»é* it kiadóhivatal: 27 Hancock Ave.. Trenton. N. I KARÁCSONYI KALAND _1_________ Irta: LUKACS ERNŐ. __)- Az élet villámgyors és ke­gyetlen tempóval rohan a faa­ga útiam, de ifjúságunknak vannak olyan emlékei, melye­ket — mintha balzsam vonná be — egy fél évszázad ülőn is frissen megmaradnak. Ilyen emlékem nekem óyy karácsonyi kalandom, me'yet az alábbiakban elmondok az ón kedves olvasóimnak: Lehet vagy ötven esztende­je, de lehet, hogy annál is több ideje annak a karácso­nyi történetnek, melynek ©gy főszereplője és szenvedő hőse, mondhatnám szerencsés ul­­élője jómagam voltam. (Istenben boldogult drága 'Lajos bátyám akkortájban ke­rült el Sárospatakról, ahol Windisgratz herceg uradalmá­ban főintéző volt. v A sokszoros milliomos oká­­nyi Schwartz varjaspusztai ha­talmas birtokának főfelügyele­tét bizta rá. Karácsony előtt pár hé'tel foglalta el uj állását. Kará­csony másodnapján az okátryi urikaszinó egy ünnepélyt ren­dezett a tiszteletére. Műsorral egybekötött táncestély vo't, melyen én is szerepeltem. lói emlékszem Jakab Ödön Két Örökös cimü gyönyörű versét szavaltam el. * * * Már harmadik napja esett a hó és az egész bihari sík­ságot végtelennek tűnő fehér­lepellel borította be. Va ar puszta Okány liagykazwIiSr mindössze 10-12 kilométerre van. Magas "féderes" és vi gan csillingelő szánkón a dél­utáni órákban vidám hangu­latban indultunk el, mert a korai sötétség beálltát nem akartuk bevárni. Máskülön­ben, még a bál előtt pár uri­­családnál is "vizitelni" akar­tunk, ami az akkori ■ viilágban minden jövevénynek "ká" kö­telessége volt. A kocsison kívül négyen ül­tünk a hintának is beillő ké­nyelmes szánkón. Lajos bá­tyám a feleségével és egy ve­lem egyidős 19 év körüli lány­kájával, aki szépen kipirult "orcájával" ült velem szem­ben és^ a nagy hideg dacára sem fázott, ami nem csoda, hiszen a kis húgomat az első bál izgalmai fütötték. • Ájmbár mindnyájan bundába és láb­zsákba voltunk bebugyolálva sőt a kocsisunk meleg téglá­kat is rakott a lábunk alá. * * * Az estély a legvidámabb hangulatban zajlott le a kis­város szépen feldiszitett nagy­­vendéglőjében. A műsor is nagyszerűen sikerült. Utána sokat táncoltunk. Ettünk, ittunk "nyakló nélkül." Fiatalok vol­tunk jól bírtuk az iramot. Ul-Iilinois-ban van egy marha, Szelid jámbor fajta, Ámbár szomjas borja Nagyokat döf rajta. Tarka-barka szép kis tehén, Görbe szarvak nőttek fején Ne fessenek vonogatni vállat Mivel e tehénnél nincs hasz­nosabb állat. Sőt hajtson előtte mindenki fejet Aki nem tud adni ilyen özön­­tejet. Én elvenném Stalintól A korlátlan hatalmat És ennek a marhának Adnék "tej" hatalmat. Ettől eltekintve én azt hiszem Hogy ilyen bőséges fejelés folytán A vajexportunk is fellendül tán... És tényleg a vajkivitelünk ja­vult a napokban Mert hűvösre került több egyén, kiknek vaj volt a fején. cernek és egyébb nyavalyák­nak még hírét se hallottuk. A kis hugicámnak ez volt az ugyn evezett ' 'bemutatkozó'' bálja. Nagyon szép kislány volt és nagyon jól mulatott. Az Qkány és környékbeli arany­­ifjak kézről-kézre adták egy­másnak. Nekem háromszor kellett keménygallért cserél­nem ... * * * Végre hajnalodott, a kaka­sok is megszólaltak, a közön­ség' oszladozni kezdett és mi is elkeztünk "cihelődni". A kocsisunk, — helyesebben a szánkásunk közben befogott és odaállt a "fogadó" elé. Elhe­lyezkedtünk a szán ülésein és alig értünk ki a faluból olyan erős hóvihar keletkezett, hogy az előttünk botorkáló lovakat is eltakarta. így történt, hogy amint a falut elhagytuk az áthatolha­tatlan sürü ködben eltéved­tünk és a Varjapusztára ve­zető utat a vakító hóval bo­rított síkságon — képtelenek voltunk megtalálni. Kerültünk, forogtunk uttalan utakon, ré­teken, szántásokon, erdőn me­zőn keresztül. A csillogó hó­fúvások néhol csaknem em­­bemyi magasak voltak, me­lyek a lovak látását is elkáp­ráztatta. így tartott ez órákon át, mig egy egyszercsak a két állat megtorpant és nem akccrt egy lépéssel sem tovább men­­-m. ’A- kocsis 'hiába útötte-verte a két szegény párát. Horkanva •ielállottak a hátsó lábaikra, de nem mentek tovább. Előbb azt hittük, hogy a lo­vaink kimerültek és azért nem képesek tovább menni. Ezért szegény bátyám , mindnyájun­kat leparancsolt a szánkóról. Jómagam úgy néztem ki — fél lakkcipőmben és fekete szmo­­'kingomban fényes "cifilinde­­remben" — a nagy hórenge­tegben — mint egy tejbe esett légy... De a bátyám részéről a szánkóból való kitessékelé­­sünk szerencsés ötlet volt, mert igy tudtuk 'megállapíta­ni, hogy a két okos állat azért nem akart tovább menni, mert egy lépésnyi távolságra előt­tünk tátongott egy 12 méter széles és 6 méter mély vízzel telt öntöző csatorna. A két okos állat igy mentette meg négy ember életét. •. Ezek után Lajos bártyám vet­te át a gyeplőt és mindent elkövetett, hogy "jóutra térít­sen bennünket, de mindössze csak azt értük el, hogy egy elhagyott pásztorkunyhóra akadtunk, mely valóságos 'oázis" volt számunkra, mert itt szalma közé bújva mégis könnyebb volt átvirasztani és bevárni a megváltó világossá­got ... Amikor^ végre ez — a szá­munkra életet jelentő nappal bekövetkezett — hamarosan megtaláltuk a házat, ahol a sógornőm gyorsan forró teát főzetett amit finom paprikás szalonna és " korhely leves" követett. ■Reggel 8 órakor végre ágy­ba kerültünk és délután né­gyig úgy aludtunk mint a bunda. Ekkor szegény bátyám a kis _ csapatunk felett "sereg­szemlét ' tartott és boldogan állapította meg, hogy az ala­pos macskanyávogáson (kat­­zenjammeren) kívül egyéb ba­junk nem történt... * * * Majdnem egy emberöltő vi­harzott el azóta felettem, de még ma is olyan élénken em­lékszem erre a viharos kará­csonyra, mintha tegnap történt volna. ■. És ha néha nagy ritkán mozgóképen Iátok ha­sonló hóviharos, kalandos tör­ténetet, mindig eszembe jut az ón — valóban filmfelvé­telre való — karácsony éjsza­kám az Urnák ezerkilencszáz­­kettedik esztendejében. örömökbendus Karácsonyi ünnepeket kívánunk SZERKESZTŐI ÜZENET Szerelmes fiatalember. Azt írja, hogy ideálját — akibe fülig szerelmes — vers­ben szeretné névnapja alkal­mából felköszönteni és arra kér, hogy én írjak erre a célra egy verset. Kérésének íme eleget teszek és az alábbi kis verset szer­kesztettem. Kár, hogy nem kö­zölte az imádott nő kereszt ne­vét, mert ez esetben egyene­­sn az ő nevére adresszáltam volna a kivánt felköszöntőt. De ha közli ezt velem utólag, úgy egy másikat írok futó­lag ... (Ez egy kinxim szedő). Ámbár Katalin napja már elmúlt, de mintául itt van egy Katalin-köszöntő: Neved szép ünnepén, óh dicső Katalin Szivem lágy és meleg lett mi­ként a vatelin. És mit e napon irántad érzek óh Kató, Minden nmek nélkül már kis sem mondható Kívánom: baj, bánat legyen óh Katica, Oly távol tőled, mint innen Omoravica. Az erszényed legyen teli szép Katinka, Bankókkal mint a klubokban a pinka Mi téged bármikép legyőzne óh Kata Soha életekben ne legyen oly hata — lom Egészséged legyen olydn Katarina ~ ' 1 f Hogy orvos, patikus attól sirna-rina Életed égboltján mein liebe Kaethe, Boldogság ragyogjon mint egy rekéte. Bezárom versemet óh drága Katrin Mert erre a névre már nem is adat rim. Nagy orrú kislánynak. Aranyos levelében azt Írja, hogy "több mint egy éve" "kijárok" egy jó állású bank­­tisztviselővel, de még nem döntötte el, hogy feleségül ve­gyen, mert egy 'kicsit ingado­zó természetű, pedig nagyon szeretjük egymást". Én- azt hi­szem azért habozik, mert az orrom, — hogy úgy mondjam — egy kissé nagyobb a szo­kásosnál és görbébb". "Úgy hallottam, hogy az ilyen szépséghibát meglehet operálni. — Mit gondol szer­kesztő ur, belevágjak? — Isten ments! I Kizárólag csak egy sebész, még pedig plasztikai sebész vághat bele. De úgy ne járjon kedves, hogy egy félévvel az operáció után a jóállásu banktisztviselő azért nem nyilatkozik, mert a görbelábu nő nem esete... * "Bajban vagyok" Azt irja, hogy nagy bajban van, mert a kedves íe’esege — aki munkába jár — azt ál­lítja, hogy azért öltözködik olyan lassan, mertr kicsi és szimpla a toilet tükre. Azt kéx­­dezi tőlem', hogy vegyen-e ne­ki egy nagy három szárnyas tükröt? Én azt ajánlom kedves baj­társ, hogy ezt ne tegye a vi­lágért se! Egy nő, akinek há­­romszámyu tükre van, három­­szorannyi ideig öltözködik. * vdoá kedvelőnek Azt irja, hogy nagyon sze­reti a magyar mozit, de egy darabot nem szeret kétszer megnézni. Én ezt a "nézetét" helytelenítem, mert ahogy egy szép magyar nótát többször is élvez az ember, úgy egy jó mozi darabot -is többször meg lehet nézni. L. E. SZILVESZTERI MULATSÁG A MAGYAR OTTHONBAN A szórakozást szerető magyar közönséggel ezúttal is tudatjuk, hogy a magyar Otthonban nagyszabású Szilveszteeri mulatságot fogunk tartani éppen úgy, mint éveken keresztül tet­tük azt. Ez évben Horváth József new yorki hires cigány zenekarát hozzuk el Trentonba, hogy mentői keellemeseebb estében részesítsük az ó-évet eltemetni szándékozó közönséget. Kitű­nő vacsora lesz, noisemaker, zene és egyébb újdonságok és meglepetések. — Mindezek sze­mélyenként csak 3 dollárba kerülnek. Kérjük a nagyközönséget, hogy helyeik le­foglalásával igyekezzenek, mert az ajtónál je­gyet nem fogunk eladni és csakis azok részére tartunk fel helyet, akik azt előre lefoglalták. (Folytatása a 7-ik oldalon) Nagysabásunak ígérkezik a Fug. Ref. Templomi Bs. Egylet Szilveszteri bálja Az agilis rendezőbizottság Ízletes disznótoros vacsoráról, valamint kelleme szórakozásról gondoskodik. Legyünk ott, hogy elbúcsúzhas­sunk az ó-évtől és köszönthessük az újévet Tudatjuk a trentoni és kör­nyékbeli magyarsággal, hogy a Független Református Tem­plom Egylet nagyszabású tánc mulatságot fog tartani Szil­veszter este a református is­kola nagytermében vacsorá­val egybekötve — a vacsora ára csak egy dollár lesz. — A talpalávalót Ifj. Bamácz István zenekara fogja huzni, s aki jól akar mulatni, már most ké­szüljön a Református Templom Egylet Szilveszteri mulatságá­ra. — Abban a reményben, hogy a trentoni és környék­beli magyarság pártolására számíthatunk, maradtunk tisz­telettel, a Vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents