Jersey Hiradó, 1951 (32. évfolyam, 13-50. szám)

1951-08-30 / 35. szám

VoL XXXII. évi.. No. 35. száaii. Trenton, N. I~ 1951 aug. 3ft, Magyar Hírlap CSÍ 151 Somerset ot• T New Brunswick:,N.J GÖRBE TÜKÖR írja: LUKÁCS ERNŐ THIS IS AMERICA. A New York Times egyik szórnának "Tum about..." ro- ! vatában olvastam a napok- ' ban, hogy San Antonio (Te­xas) börtönének lakói panaszt tettek a börtön igazgatóságá­nál', hogy a közelbeen lévő night club-bál minden éjjel rumba-zene hallatszik, ami őket nyugalmukban módfelett zavarja. A börtönigazgatóság ebben az ügyben átiratot in­tézett a város polgármesteré­hez, aki a rabló uraságok kí­vánságát méltányolta és a lo­kál zenéjét nyomban megtil­totta. Az én irányt nem adó véleményem ebben a kérdés­ben az, hogy a polgármester­nek ezt az ügyet előbb tüze­tesen meg kellett volna vizs­gálnia és mind a rab urakat, mind a mulatni vágyó ifjakat le kellett volna szavaztatni alkotmányosan, mert hátha azok között gyengébb nemű fegyencek is vannak, kik bi­zonyára szeretik a szerená­dot. No meg a mulatnivágyó ifjúság között is bizonyára nem egy akad, akiből később fegyenc lesz és igy ifjú életé­ben legalább ebben a kérdés­ben nem lesz folytonossági hiány. De ettől eltekintve a rabló uraknak arra is tekintet­tel kellett volna lenniök, hogy zene nélkül a lokáltulajdonos tönkremegy és nekik egy rab­­iási lehetőséggel kevesebb . lesz, ha majd számukra a bör­tön kapuja kizárul, a lokál kapuja pedig zene hiányában bezárul. ESZES ELEK ESETE A RABLÓVAL. A rabló iraságb: jutott eszembe az Eszes Elek esete, aki szerény percent mellett ■egy pesti biztositó társaságnál pénzbeszedő volt: estefelé volt már, amikor Eszes ur párezer pengővel a táskájában haza­felé ment. Egyszercsak a . "bol­dogult" Andrássy utón egy útonálló útját állta és forgó­pisztolyát a mellének szegez­te. Amitől viszont Eszes urnák félelmében a szeme kezdett forogni. Pénzt, vagy életet! — kiáltotta a rabló. Eszes bácsi használta az eszét és szeliden igy szólít a rablóhoz: — Nézze rabló uraság! Én nem taga­dom, nálam tényleg van egy kevés pénz, amit én hajlandó vagyok az életem helyett a rabló uraságnak átadni, de a főnököm nekem ezt a rablási kalandot csak úgy fogja el­hinni, ha igazolni tudom, hogy uraságoddal valóban szeren­csém volt találkozni. Nagyon megkérem tehát, legyen szi­ves átlőni a kalapomat. — Kérem, nagyon szivesen. — És kérnék szépén még egy pár lövést a kabátomon is. — Kérem, azt is szivesen — mondta a rabló. — Azonkivül szeretném, ha a főnököm előtt igazolhatnám, hogy a rabló úrral viaskodtam, hogy a pénzt megmenthessem. Legyen olyan kegyes egy-két lukat az esernyőmön is csinálni. Saj­nálom kérem, — szólt a rabló — de úgy látszik, már kifo­gyott a töltényem. — Vagy úgy? — szólt Eszes bácsi. — A^ golyó kifogyott? Akkor saj­nálom, de a pénz befagyott. Alászolgája! — Hallja maga vén gazember, — szólt az útonálló — nem szégyenli ma­gát egy védteleln utonállóval igy kibabrálni?! — Nézze, fi­atalember, — szólt Eszes bá­csi, a rabló válát megvereget­ve — hogy lássa, úrral van dolga, itt van kárpótlásul ma­gának egy tizes. Ezzel kivesz a zsebéből egy pakli kártyát és előkelő gesztussal átnyújtja a makktizest. —o— BÉRMOZGALOM EGY ÁRVAHAZBAN. A clevelandi árvaház alkal­mazottai testületileg felkeres­ték az intézet igazgatóját és a nagy drágaságra való hivat­kozással fizetésjavitást kértek. Arról hallgat a krónika, hogy az igazgató az ügyet hogyan igazgatta el, de én az ő hely­zetében azt mondtam volna a küldöttségnek, hogy javitást nem adhatunk', mert ez egy árvaház, nem pedig javítóin­tézet. H U N G A RIAN-AMER1CAN WEE K L Y oTrS^v“ ó? official organ of the Hunorján Societies of Trenton St Előfizetési éré egy évre $1.50, Canadéba és Európába $3.00. —Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton, N. *. GRAUSE BERTALAN FESTŐMŰVÉSZ FELETT 1951 augusztus 28. Irta: BÉKY ZOLTÁN, ESPERES. Pályázati hirdetmény. | Meghalt Silvási Imre. Ezúton is pályázatot hirde­­lünk a Trentoni Amerikai Ma­gyar Demokrata Club gond­noki állására. Az állás szept. 16-án már el is foglalható. — Minden további felvilágosítás megkapható a titkártól, ugyan csak minden levél a titkár cí­mére küldendő. NOVAK JÓZSEF, titkár 45 Howard Street Trenton, N. J. Lapzártakor értesültünk Sil­vási Imre volt ^ trentoni lakos aug. 29-en történt elhunytáról Freeland, Pa.-ban. Jövő héten bővebb információt adunk. A Demokrata Club gyű­lése szept. 9-én lesz... ui Ezúton is tudatjuk a Demok­rata Club tagságát, hogy La­bor Day végett el fog marad­in a tervezett gyűlés egy hét­tel későbbre, vagyis nem az első, hanem szeptember hó második vasárnapján, vagyis 9-én lesz megtartva. Tisztelettel, Zelenák J. Sándor, elnök A Magyar Otthon vacsorája. szeptember 1-én, szombat este lesz, s a nyilvános, meghívó lapunk 3-ik oldalán van elhe­lyezve. Jél sikerült kirándulás. A magyar intézmények vezetőinek figyelmébe... ■ti A trentoni Magyar Otthon Igazgatósága 1951 november 4-én, vasárnap fogja megün­nepelni 30 éves fennállásának évfordulóját. Ezért tehát előre is felkérjük a magyar intéz­mények vezetőit, hogy ha csak lehetséges, erre a napra semmiféle összejövetelt, vagy mulatságot ne rendezzenek. A Magyar Otthon Igazgatósága. Augusztus 12-én, vasárnap valóban élvezetteljes napja volt annak a kedves társaság­nak mely részt vett a Szűz Mária Nőegylet hajó kirándu­lásán, mely Jersey City-ből indult és Rye Beach volt a végállomás. Trentonból persze autóbusz szállította a vidiám csoportot Jersey City-be és vissza, s a kirándulás úgy er­kölcsileg, mint anyagilag a siker jegyében zajlott le. Ez alkalommal lett‘kisorsolva Je­­ney Józsefné ajándéka egy szép horgolt törülköző, a ha­szon Frankó Dezsőné nyert meg. Ugyancsak ekkor lett ki­sorsolva Nagy Klári ajándéka egy csodaszép Szűz Mária szobor, amit viszont Agócs Istvánná nyert meg. — Hálás köszönet azoknak, akik oly jó szivüen adakoztak, akik ve­lünk tartottak, s kérjük tovább­ra is szives pártfogásukat. A Szűz Mária Nőegylet ne­vében, ismételt hálával és kö­szönettel, Francsák Albertné, elnök. Novelty Party a Szt. István iskolában vasárnap este 8:30-kor. Kellemes szórakozás. Kössük össze a kellemeset a hasznossal. Várja önt is a Bizottság. "Ne a láthatókra nézzünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a lát­hatatlanok pedig örökké va­lók." Cor. 11:4:18. A bűvész kezéből kiesett a paletta és az ecset és a mű­vész meghalt. Nem ágyban párnák közt, amitől, mint a lánglelkü költő rettegett, ha-, nem hivatása magaslatán, munkája közben, mint a kato­na a harcmezőn, legszentebb hivatása közben, mikor a ha­zát védi, mint a pap a szó­széken, kezében a Biblicrval és ajakán az Isten Igéjével. Le­het é ennél szebb halál mint a Meteor, bevilágítani az eget és aztán lezuhanni. Ilyen volt Crause Bertalannak az élete és a halála is. Jött, mint egy tüzes fény-csóva a géniuszá­nak végtelein gazdagságával, a fények és színek elbűvölő szépségével bevilágította ma­ga körül az eget és azután lezuhant, mint égő Meteor kő. Az Isten választott embereinek jut csak ilyen fényesen ma­gasba ívelő pálya és ilylen a maga tragikus voltában is nemesen szép halál. És mi mégis dermedten ál­lunk ravatala mellett, mert zu­hanása a mi szivünket is meg­­remegtette.Az ür, amit maga mögöött hagyott végtelein és pótolhatatlalnl, a seb, amelyet szerettei és mindnyájunk szi­vén ütött: gyóógyithatatlan. Crause Bertalan, az Isten álldc'í.a i - ha 'uMéfflP géniusz, a művész, a költő, az író, a páratlan emberbarát, nagy humanista, a fanatikus és törhetetlen magyar: nincsen többé... Nagy, érző, nemes szi­ve utolsót dobbant... beszédes ajaka néma... lázasan, tüzesen égő, lüktető agy: nem tervez, nem alkot többé... nem álmo­dik álmokat... s messze néző szeme nem lát látásokat... s a színek elbűvölő szépségét, varázslatos variációját elborít­ja a gyászlepel, amely szem­fedőként szemére borul... Az ecset kiesett a művész kezé­ből... a művész meghalt. Crause Bertalan nincsen töb­bé... Ha csak ennyit tudnánk, ha csak ennyi lenne az életünk: "minden embernél nyomorul­tabbak lennénk". Ha csak annyit hinnénk, amennyit lá­tunk, nem llennénk keresztyé­nek. Ha csak azt tudnánk, hogy Crause Bertalan, az Is­ten áldotta géniusz, ez a sok oldalú értékes ember, a jó barát, szerető szivü hitvestárs nincs többé: rettenetes lenne elviselni a csapást. De mi ke­resztyének vagyunk. Minket nem sötétségre, hanem viliá­gosságra, nem vakságra, ha­nem a földi horizonton túl is, látásra, ne mhalálra és kár­hozatra: hanem életre és id­­vességre hivott el az Isten. Nem hallod, hogy zug, zeng bele a gyász a fájdalom eme rettenetes órájában az örök­kévaló Isten üzenete “Ne a láthatókra, nem a láthatatla­nokra tekintsetek, mert a lát­hatók ideig valók, a láthatat­lanok pedig örökkévalók." A látható az, hogy a halál itt járt és letaszított zentije ma­gaslatáról egy kiváló embert, aki összezúzott fejjel, halotton fekszik ebben a koporsóban... A láthatatlan az: hogy egy hallhatatlan lélek, mint a si­rály száll a kéklő magassá­­gokfelé, az örökkévaló Isten színe elé... j A látható az, hogy itt egy j sötét gyászoló sereg remény I és hite vesztetten kesereg és halotti zsolozsmát énekel egy l koporsó mellett... egy drága j lélek elvesztése felett, j' A láthatatlan az: hogy ott fenn fényes angyali seregek énekelnek mennyei halleluját egy haza érkezett léllek örö­me felett... A látható az, hogy itten min­den elmúlik az élet, az ifjúság, az álmok, a pénz, a vagyon. A láthatatlan az: hogy sem­mi sem mulilk el, ami az Is­tentől van. Megmarad a lélek, a hit, a szépség, a jóság, a hűség, a vágy, a sóvárgás, a hit, a remény és a szeretet... Crause Bertalannál kevesen értették meg jobban ezeknek az örökkévaló Igéknek az ér­telmét. Valósággal megvetette a világ javait, nem hitt a pénz­ben és a vagyonban a világ látható javaiban. Rajongó sze­relmese volt a művészetnek, költészetnek, irodalomnak. — Egy eszmei világban . élt, az j álmok, a vágyak hajtották, i űzték. Mesebeli szépségek h­­j dércfénye lobogott előtte szün- i télén s mit törődött ő az éh­séggel, a szegénységgel, ment mint az eszmék és szépségek megszállottja szinte mámorosán s ecsettel, tollal festette, irta, hirdette, rajzolta épitete álmai­nak szépséges birodalmát, í , Gsak Amerikában 75 tem­­-olompt festett ki, látott el mü­­* ^veszi "cfeEorációkkal, ékesített művészi vallásos képekkel. A muril festészetnek egyik leg­ismertebb művelője volt. Mó­zestől Krisztusig, az Ószövet­ség prófétáitól az Újszövetségi apostolokig, a mártírok a szen­tek kimagasló alakjait örökí­tette meg a templomok falain és mennyezetén, ahol sokszor, amint mondotta, hónapokig hányát fekve kellett dolgoznia. Kiváló volt a puritán reformá­tus templom festésben és dí­szítésben, református szimbó­lumainknak az ismeretében is. Magyar református temploma­ink egész sorozatát, Bridge­­porttól, Detroitig, Pittsburg, McKeesport, Trenton, Carteret, az ő géniusza, festői művésze­te ékesíti. A sajátságos ma­gyar református templomi fes- J tészetnek itt lett szerelmese ! ebben a templomban, ahol ma ravatala áll. Ez volt az el­ső magyar református tem­plom, amelyet művészete éke­sített. De^ itt lesz szerelmese Megválójának is. Ebben a templomban találla meg a Krisztust. ^ Ebben jegyezte el magát néki, telepedett le lá­baihoz, adta át neki életét és lett tanítványa. S lett az ősi ref. egyháznak tagja. Ez a templom mindeniknél drágább volt neki. Világjáró útjáról ide mindig viszatért. S olyan jó volt látni, amikor feltűnik fehér lobogó hajával és letelepedett az utolsó pad­­ban. Itt volt itthon és itt volt igazán boldog. Mintha látnoki szemével meglátta és meg­érezte volna azt is, hogy in­nen ebből a . templomból fog utolsó útjára is elindulni. Nem egyszer mondotta: "Ezt a tem­plomot úgy fogom kifesteni és felékesiteni, hogy büszke le­gyen mindenki rá. Ez az én hattyú dalom!" Valóban ez a munka Crause Bertalannak a hatyudala. A j színek csodálatos szépsége, a | magyaros motívumok, szim­­| bólumok összhangja, mint fé-Novelty Party a Függ. Ref. Egyház iskolájának dísztermében minden pénteken és minden szombaton. Ha egy hasznos estét akar eltölteni jelenjen meg ezeken a novelty estéken. Folytatják a diadalmas magyar filmek bemutatását A trentoni Bijou mozi színházban szept. 5-én és 6-án, szerdán és csütörtökön este 6:30-tól kerül bemutatásra az évad legnagyobb filmje: “HAVASI NAPSÜTÉS” Tolnay Klári és Perényi László a legnagyobb magyar film­sikerben, a "HAVASI NAPSÜTÉS" cimü filmben. Trenton, Roebliing és kör­nyéke magyarsága bizonyára örömmel veszi hírét, hogy a magyar filmek legjobbjai rend szeresen kerülnek bemutatás­ra a Biijou mozi színházban. A mozi legközelebbi magyar műsorán az idei évad legha­talmasabb alkotása, a szivet, lelket andalítóan szép "Ha­vasi Napsütés" cimü magyar filmremek, melyet a Bijou mo­zi szept. 5-én és 6-án, szerdán és csütörtökön, 2 napon át játszik. A magyar filmgyártás egyik legértékesebb terméke, Hu­­nyady Sándor, a világhírű magyar iró pompás színmüvé­ből filmre dolgozott "Havasi Napsütés", melynek irodalmi értéke mellett a ragyogó szó­rakoztatás és kiválóan össze­válogatott parádés szereposz­tás avatja ezt a filmet a sze­zon legkiemelkedőbb képévé. Nagyon ritkán történik meg, hogy egy filmben ennyi ismert sztár szerepeljen, mint a "Ha­vasi Napsütésében. A bájos szépségű Tolnay Klári, Turay Ida, Makay Margit és Kökény Ilona mellett a magyar szín­játszás elitjei szerepelnek, kö­zöttük a nagyszerű Csortos Gyula, az elegáns Rajnay Gábor, a magyar filmek ünne­pelt komikusa Mály Gerő, akiről tudni kel, hogy nem­csak a legnagyobb magyar jellemszinész, hanem nemré­giben láttuk egy amerikai filmben, amelyben együtt ját­szik Frank Sinatraval, továb­bá Perényii László, Vértes La­jos, és a tehetséges móka mester Pethes Sctndor végül Országh Tivadar a világhírű magyar hegedűművész. A kisérő műsorban "Pesti mese" vidám film lesz. A ket­tős nagy magyar előadás há­rom teljes órát tart. Ne felejt­sük el a dátumot, szeptember 5-én és 6-án a Bijou moziban, az előadások úgy szerdán, mint csütörtökön, mindkét es­te 6:30 órától folytatólagosak. nyes sugár özön vetődik erre a koporsóra, amelyben csön­desen pihen a meseszép szí­neknek, az összhangnak, az alkotója létrehozója a: mester és álmodj, aludj nyugodtan Crause Bertalan! Alkotásaid őrködnek feletted. A színek fényes palástjával borítják be tovatűnő alakodat. Alkotásaid Californiától New Yorkig őriz­ni fogják emlékedet. Crause Bertalan sok más kiválóságai között lehetne be­szólni: a költőről, az íróról, a lapszerkesztőről és tulajdonos­ról, de ez a történet írónak a hivatása lesz. Annyit meg­­jegyzünk, hogy kiváló tehet­ségének és hivatottságának, úgy a költészetben, mint az irodalom művelésében érté­kes tanujeleit adta és hagyta hátra maga után. Költészeté­ben is irodalmi munkáiban valamint tájképeiben megrázó merész sokszor tragikus és sö­tét színét, s ezek a vonások nem csak művészetén, hanem egész életén is keresztül vo­nulnak. Hollywoodban még a csöndes film korában, tragikus szerepekkel próbálkozott s ara tott szép sikert néhány film­ben. Crause Bertalannak nemcsak itt marad özvegyén, nekünk, aki őt közelebbről ismertük, hanem az egész amerikai ma­gyarságnak is pótolhatatlan veszteség.' Nekünk csak egy kilobbanó csillag magyar életünk egén itt maradt özvegyének leáldo­zó napja. Utánna azonban nem sötétség maradt, nem al­konyat és éjszaka, hanem a hajnalnak a fényessége. Nem halott reliquiák, hanem az i örök értékű eszmék, ideák al­kotások, csillogó fényes szi­­nes emlékek, amelyek sokáig őrizni és hirdetni fogják az ő álldott emlékét. Had hulljon a könny erre a sötét koporsóra. MegérdemlU, aki alatta pihen, mert sok drá­ga ajándék, sok alkotást, fényt szint, mosolyt, reményt és hi­tet hagyott maga után. Ne zúgolódjon hát a ti szi­vetek, hanem nyugodjatok meg a mindenható Isten aka­ratában s áldljátook az ő há­romszor szent nevét, hogy ily hosszú időn keresztül nekünk adta őt s drága életét közöt­tünk égethette el, alkotásaival a mi életünket gazdagíthatta s a mi világunkat tette szebbé és értékesebbé. Crause Bertalan nem halt meg, csak alszik és álmodik tovább. Koporsója nem a ha­lál kapuja, hanem egy ajtó, amely átnyillik az örökkéva­lóságba. "Ne a láthatókra tekintse­tek, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideigvalólk, a láthatatlanok pedig örökkéva­lók.' » Ezzel a hittel bocsássátok el az amerikai, magyar élet eme egyik legnagyobb és legértékesebb egyéniségét — Crause Bertalant. Ámen. Ne feledjük el a Magyar Otthon vacsoráját most szombat este, szept. 1. A SZENT ISTVÁN BS. EGYLET TAGSZERZÉSI KAMA FOLYAMATBAN VAN. - AU0N BE MÉG MA! I

Next

/
Thumbnails
Contents