Jersey Hiradó, 1951 (32. évfolyam, 13-50. szám)

1951-07-26 / 30. szám

GÖRBE TÜKÖR •“‘t-íf.. ., Vo^. XXXH. évi. No. 30. sxóm. LUKÁCS ERNŐ KÉT BIHARI BICSKÁS. Nemrég olvastam egyes •részleteket a mártirhaIáit halt Mohandes K. Ghánái éle­téről. Ebből tudtam meg, hogy halálos böjtöléssel fenyegette meg honfitársait, ha születési helyén, Bihar tartományban nem szűnik meg a hindu-mu­zulmán öldöklés. Eddig is nagy szimpátiát érzetem a szentéletü Mahatma iránt, de most, hogy megtud­tam, hogy földiek vagyunk, a tiszteletem vele szemben csak fokozódott. Jómagam is Bihar­­megyében láttam meg ez ár­nyékvilágot, és talán ide ve­zethető vissza, hogy az india­­nereket ón is oly nagyon sze­retem, különösen a "Zserbó" készítményeit. Úgy érzem, hogy ezekért én is képes lennék pár hétig böltölni, pláne, ha reg­gelenként a haboskávémhoz szervíroznák, délben pedig xántottcsirkét kapnék uborka­­. salátával. Vacsorára pedig töltöttkáposztát tejfelesen, utá­na viszont turóscsuszát töpör­­tyüsen. Ez kell a biharmegyesiek­­nek, nem a 'politika. :egy másik földim esete A TURÓSCSUSZÁVAL. A turóscsuszával kapcsolat­iban egy másik földim esete jutott eszembe, akinek aszta­lát minden vasárnap délben nagy tál turóscsusza díszí­tette, melyből a szembenülő kisfiával együtt jóétvággyal falatozott. Egyszercsak a gye­rek megszólal imigyen: De jó lenne édösapám, ha mához egy hétre ilyenkor nem látnám magát. — Ejnye, te ebadta kölyke, hogy mersz nekem ilyent mondani?! — Hát úgy gondoltam édösapám, hogy mához egy hétre annyi turós­csusza legyen a tálban, hogy attól ne lássam magát. Tranton, N. J., 1951 julius 26. hungari an-american w e e k l y sttss”:«ur Szerkeszti, GERENDAY MIKLÓS official organ of the Hungarian Societies of Trenton ej D ?r 1V,? tYl E*1**-----­­Editorial and Publishing Offioa Előfizetési ára egy évre $1.50. Canadéba és Európába $3.00. — Telephone: 3-4910. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton. N. $ ERDÉLY PELDAAOASA Irta: ZATHURECZKY GYULA MRS. CARAMBOL KARAMBOLT CSINÁLT. Martin Carambol, coloradói [ rendőr elsőnek ért egy autó­­összeütközés színhelyére, ahol abba a furcsa helyzetbe ke­rült, hogy a saját feleségét ; kellett megbírságolnia szabály­­j tálán hajtás miatt. A szemta­­í nuk ugyanis kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy j az összeütközés Mrs. Caram- j ból hibájából történt. Vélemé- j nyem szerint ennek a megái- ! lapitásához nem kellett nagy 1 bölcseség, mert nőmén est j omen elv alapján Mrs. Ca­rambol már a nevében hor­dozta a bajt. A JERSEY HÍRADÓ KÉPVISELŐJE Örömmel adjuk tudtára elő­fizetőinknek és hirdetőinknek 'Trenton és környéke összma­­-•gyarságának, hogy SZÁNTAI MIHÁLY közibecsült honfitársunk, 211 Pulton Street alatti lakos a Jersey Híradó trentoni, vala-. mint környékének képviselője, aki fel van hatalmazva előfize­tők, valamint hirdetések felvé­telére és nyugtázására. Szántai Mihály honfitársunk fel fogja keresni előfizetőinket, .melynek kapcsán arra kérjük .őket, fogadják őt szivesen és ezzel is segitsenek nehéz mim­ikájában.-----o----­KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK rMuUi­­kezésére előfizetőinknek bár milyen ügyben, ha aKtaé> erük van a mi tcmáoecdnk»«. New Jersey Chapter National Society for Crippled Children and Adults A Magyar mozi pártoló közönség figyelmébe Nyilvánosan is hálánkat akarjuk kifejezni a trentoni, roeblingi és környékbeli ma­gyar mozi pártoló közönség­nek, hogy a most rendszeresí­tett magyar mozi előadásokat oly szépen felkarolták és pár­tolják. — Csakis a legszebb magyar filmeket fogjuk bemu­tatni Trentonban a Bijou mozi színházban a megszokott ren­des 60 centes helyárakkal, ho­lott más vidékeken a magyar filmek 75 centes és még annál is magasabb helyárakkal ke­rülnek bemutatásra. Nálunk Trentonban továbbra is a 60 centes helyárak maradnak ér­vényben, s ismételten is kér­jük a magyar közönség szives pártfogását. A magyar filmek Rendezősége. Novelty Party a Gör. Kathoiikusoknál minden vasárnap este 8:30-kor. Kezdje a hetet nyereménnyel. Várjuk önt. — Tisztviselőnők. Az európai probléma meg­oldására vonatkozó elgondo­lások keretében egyre több terv lát napvilágot Kelet — il­letve Délkeleteuróoa ujjáren­­dezésére. A tervek kigondolói előtt az Európai Unió kontinen­tális megoldásának felé. Az optimizmusra biztató eredmé­nyek azonban keleteurópai vo­natkozásban hamis impressió­­kat szolgáltatnak s ennélfog­va csak látszateredményeket hozhatnak. Mig ugyanis Nyu­­gateurópában a rendezés ele­mei a végleges történelmi ha­tárokkal rendelkező, zárt ethni­­kai, francia órtellmezésben vett nemzetállamok, addig Ke­­leteurópában vitás határok kö­zött, nemzeti szétszakitottság­­ban és kevertségben élő nem­zetek az alapjai ‘ minden egye­sitő elgondolásnak. Ennek az alapvető különbözőségnek mel­lőzése a rendezés során ugyan­olyan tarthatatlan helyzetet teremtene, mint amilyenek az első világháború óta végrehaj­tott ''rendezések''-bői fakadtak. Európa keleti felén az első fel­adat a nemzetek közötti nyu­galmi helyzet megteremtése és csak ennek tényleges megtör­ténte után gondolhatunk egye­sítésükre, előbb regionális, majd kontinentális keretek kö­zött. Hogy a Kelet — illetve a Délkeleteurópai ujjárendezési tervek készítői e kézenfekvő felismerés ellenére mégis ál]c^ ituA, jCA i1 és*” Tfb rur^SnaYaíScff gondolkoznak, annak a nyu­gati példa vonzó egyszerűsé­gén kivül más, de nem másod­lagos oka van. A tervek szinte kivétel nélkül hatalmi helyze­tek fenntartását, felújítását, vagy elérését célozzák, bizal­matlanság és indulat füti át őket és egy sem akad közöt­tük, mely valamelyik félre néz­ve ne lenne elfogadhatatlan. Az Osztrák Magyar Monarchia széthullása utáni rendezések ugyanis olyan országokat és határokat teremtettek, melyek nem feleltek meg a tér feltéte­leinek és ézen a helyzeten a későbbi javítási kísérletek sem változtattak, mert az alapvető problémákat határkiikazitások­­kal megoldani nem lehet. Az ujjárendezésnek tehát minden múltbeli formális sta­tus quo elvetésével kell végbe­mennie olymódon, hogy a ren­dezés eleméül a történelmi tá­jegységekben élő népek szol­gáljanak. Ha ugyanis akár a dunai federáció, akár a kelet­európai unió valamelyik felve­tett formáját vizsgáljuk azt ta­pasztaljuk, hogy azok az alap­vető súlyos problémák megol­dása nélkül akarják a konti­nentális eszme jegyében egye­síteni azokat az országokat, melyeket a legsúlyosabb, lét­kérdésekbe vágó problémák választanak el egymástól. Két­ségtelen, hogy valamely ha­talmi nyomás következtében a formális egyesülés megtörtén­het, mint ahogy megtörtént bi­zonyos mértékben a német, majd napjainkban fokozottab­ban az orosz diktatúra alatt, de a nyomás megszűntével min­den körülmények között újabb széthullás következik be. A kisebbségek nemzetbiológiai problémája, a geográfiailag egységes tér teljes gazdasági, politikai és stratégiai szétszaki­­tottsága, az érzelmi elemek minden oldalról tapasztalható tultengése, bármily bölcs kor­­rektivumok mellett is, lehetet­lenné teszik az 1918 óta létesi-Novelty Party a Szt. István iskolában vasárnap este 8:3(Lkor. Kellemes szórakozás. Kössük össze a kellemeset a hasznossal. Várja önt is a Bizottság. tett államok federálását. A né­pi és történelmi tájakra bon­tót Délkeleteurópában a ma fennálló problémák jelentős százalékban azonnal megol­dódnának és ezzel megterem­tődne a népek nyugalmi hely­zete és egyesülésük nemcsak lehetővé, hanem elkerülhetet­len szükséggé válna, hiszen az alkotó elemeire bontott Dél­­keleteurópa egyik része sem gondolhatna nemzeti autarchiá­­ra: Másfelöl ezek a népek az együttélés évezredes történel­mi hagyományával rendelkez­nek, melyeket bármennyire is bemocskoltak politikai okok­ból, a lelkek mélyén a legtragi­kusabb pillanatokban mégis ér­vényesültek. Tételünk igazolására, hogy Délkeleteurópában nem orszá­gikat, hanem népeket kell fe­­derálni, valamint annak bizo­nyítására, hogy ennek feltéte­lei történelmileg és lelkileg adva vannak, legyen szabad az egyik a legkényesebb és 1 e g n ehezebben megoldható problémát képviselő tájegység: Erdélly példaadását felemlíte­ni, ahol a nyugati világot lété­ben fenyegető török veszede­lem idején sikerült a keresz­ténység és európaiság védel­mében az ott élő különböző nemzeteket tartósan egyesíteni s egységük által örök értékek­kel ajándékozni meg Európát. .Erdélyben napjainkban az IJB^ertjuk, melyet az első vi­lágháború után Magyarország­tól Romániához csatoltak. Ezen a területen, mely kétszer ak­kora mnt Cseh és Morvaor­szág két és félszer akkora mint Svájjc és ugyanakkora mint Bulgária, Görögország vagy Portugália, az 1940 évi román népszámlálás adatai szerint: 3,343,772 (56.6%) ro­mán, 1,706,901 (28.9%) magyar, 538,148 (9.1%) német és 321,337 (5.4% egyébb nemzetiségű ál­lampolgár lakott. Az 1910 évi magyar népszámlálás ugyan­ezen a területen 2,821,773 (53.8%) román, 1,658,756 (31.7) magyar, 556,009 (10.6%) német, 204,879 (3.9%) egyébb nemzetiségű lakost állapított meg. Erdély lakóinak anya­nyelve ennek megfelelően ma­gyar, román, német, vallásilag pedig a római katholikus, gö­rög katholikus, orthodox, fe­­formátus, evangélikus, unitári­us és zsidó hitfelekezetek kö­zött oszlanak meg. Történelmi­leg Erdély a magyarok hon­foglalásától kezdve az első vi­lágháború befejeztéig, tehát 1886-tól 1919-ig Magyarország integráns része volt, kivéve az 1572 és 1711 közötti 156 eszten­dőt, amikor Magyarország tö­rök hódoltsága idején a ma­gyar állameszme letéteménye­seként önálló fejedelemség lett. A délkeleteurópai népek szimbiózisa klasszikusan érvé­nyesült a fejedelmi Erdélyben és példaadásában nem zavar­hat az a körülmény, hogy reá abban az időben számszerűen más adatok vonatkoztak. A történelmi Erdély területe 57,- 058 Km, amihez csatlakoztak az úgynevezett Pentiumok (Mármaros, Szatmár, Bihar és Arad megyék) 26,529 Km 2 te­rülettel. A fejedelmi Erdély nemzetiségi összetétele is más volt mint napjainkban és a nemzetek federálásának meg voltak a történetpszichológiai előzményei. Ai középkori ma­(Folytatása a 4-ik oldalon) TRENTONBAN ELŐSZŰR A SZEZON LEGSZEBR MAGYAR FILM REMEKE A “‘SZERELEM NEM SZÉGYEN” Jelenei a "Szerelem nem szégyen" cimü legnagyobb magyar filmből: Jávor Páll, Tolnay Klári és Mály Gerő. A magyar filmgyártás büsz­kesége a "Szerelem nem szé­gyen" augusztus 9-én, csütör­tökön este 6:30-tól folytatóla­gos előadásokban kerül be­mutatásra városunkban a Bi­jou mozi színházban, South Clinton és Chestnut Sts. sar­kán. És a magyar filmbará­tok minden bizonnyal nagy lelki gyönyörűséget és felejt­hetetlen szórakozási alkalmat fog nyújtani. A magyar mű­vészek szine-java szerepel a filmben, JÁVOR PÁLLAL az élén, aki egy elszegényedett íc^x-szereoében olyan parádés alakitást nyújt, hogy színes káderjének egyik legragyo­góbb szerepét játsza a film­ben. Jávor Pál szivehöllgyét, egy bájos francia nevelőnő szere­pében a szépséges és tehetsé­ges Tolnay Klári játsza. A Magyarországba került kis nevelőnő szerepében pompás alkalma nyilik, hogy francia nyelvet a magyarral összeke­verve olyan nyelvi esetiét bot­lásba, hogy a közönség har­sány kacajban tör ki a szelle­mes és mulattató nyelvátül­tetéseken, olyan elragadóan játsza szerepét, hogy romanti­kus szerelmi kalandjait izga­lommal kiséri a néző és együtt "drukolja" végig az izgalmas és érdekes fejleményeket, a mely sok viszontagság és bo­nyodalom után mégis csak ""Happy-endel" végződik és Jávor Pál lés Tolnay Klári egy­más szivére borulva találják meg boldogságukat. Életének legszebb alakítását a 'SZERELEM NEM SZÉGYEN'­ben játsza a magyar komiku­sok nagymestere, a a komi­kusok királya MÁLY GERŐ, a ki kabinet figurát ad Pepi, a furfangos, de jólelkü "Tenge­rész" szerepében. Teljesen le­hetetlen hangos hahota nélkül végighallgatni az öreg csa­vargó életfellfog ásóból meri­­teett bölcselkedést. Mály Gerő mellett Gázon Gyula az ismert másik nagy magyar komikus is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nem csak a legszebb magyar képnek nevezték kel a "Szerelem nem szégyen” vigjátókát, hanem, a legvidá­mabb, legjobb izü magyar filmnek is. A pompás szereplők sorá­ban találjuk a magyar szín­művészet elitjét, köztük Somo­gyi Nusi, Szaplonczai Éva, Mihályffy Béla, Dénes György Pethes Sándor, Misoga László Köpeczy Boócz Lajos, Barna Sári, fontos és izgalmas sze­repe jut a filmben egy papa­­gálynak is, mely Lóri névre hallgat. Az irodalmi értékű kitűnő vígjátékot Orbók Attila irta, Ráthonyi Ákos volt a film zse­niális rendezője, mig az an­dalítóan szép zeneszámokat Dr. Kiss Angyal Ernő teehet­­-ségét dicsérik. Ne mulassza el senki sem megnézni a "Szerelem nem­szégyen" filmet, mert ilyen pompásan és kellemesen már reg mulatott, mint ennek a filmnek a megtekintésén. Kisérő műsoron pedig az "Okos mama" cimü pompás film lesz Kabos Gyulával a főszerepben. “RÁKÓCZI NAP” JULIUS 29-ÉN, MOST VASÁRNAP A LINWOOD GROVE-BAN A Rákóczi Segélyző Egyesü­let new jersey osztályai az idén is megrendezik szokásos nagyszabású Rákóczi Napot mely a a New Brunswick és Metuchen köözötti Linwood Grove-ban julius 29-én, most vasárnap lesz megtartva. A nagysikerűnek ígérkező szabadtéri mulatságra közeli és távoli viidékekről tömege­sen készülnek a magyar csa­ládok. Bridgeportról a központi tisz­tikar részéről is lesznek kikül­döttek és külön autóbuszon jövő vendégek. A Kára és Németh Testvérek hires rádió zenekara muzsikál, ami magában véve is garan­cia arra, hogy mindenki jól fog szórakozni. A rendezőség minden elképzelhetőről gon­doskodott, s igy kitűnő ellátás is lesz, valamint élvezetes programszámok, sport verse­nyek, ' tánc, stb. Eltekintve attól, hogy a múlt ban is igen jól sikerült Rákó­czi Napok voltak, minden jel arra mutat, hogy az idei min­den eddigit felülmúló sikerű lesz. A rendezőbizottság min­dent elkövet, hogy a vendé­gek jól érezzék magukat; fi­nom, a helyszínen készült éte­lek, nagyszerű hüsitő iitalok várják a közönséget. Ne csi­náljon senki más programot magának julius 29-re, most vasárnapra, hanem családos­tól legyen a Rákóczi Napon. Novelty Party a Függő Ref. Egyház iskolájának dísztermében minden pénteken és minden szombaton. Ha egy hasznos estét akar eltölteni jelenjen meg ezeken a novelty estéken. A SZENT ISTVÁN BS. EGYLET TAGSZERZÉSI KAMA FOLYAMATBAN VAN. - ALJON BE MEG MA!

Next

/
Thumbnails
Contents