Jersey Hiradó, 1950 (31. évfolyam, 9-51. szám)

1950-03-30 / 13. szám

4. OLDAL JERSEY HÍRADÓ 1950 március 30. ••« •»un minden csütArtűkde SurktMti 6« kiadó. £RENDAY D MIKLÓS Üzletvezető: GERENDAY B. ANNA $>««rkeaztötég éa kiadóhivatal: raarock Ava. 10. Trenton. N. ). Telefon: J-4H0 ügye« azam ára i cam Hubliahed every rhuradar Editor and Publiaher NICHOLAS D GERENDAY Buaineaa Manager: ANNA B GERENDAY Editorial and Publiahing Offioe. 11 Hancock A ve. 10. Trenton. N. J Phone 3-4910 Single copy 5 centa Sít*.«-iád aa Second-Claaa Mail Matter November JOth, 1921, at the Poor Office in Trenton, N. J„ under the Act of March, 1870. ROEBLINGI-HIREK Roebiingi megbízottunk Huber László A ROEBLINGI EGYLET GYŰLÉSE MOST VASARNAP . Ä Roebiingi Férfi és Női Egy­let március 26-án, most vasár­nap fog. a megtartani gyűlését ée pénzszedésót, melyre az ossziagság szives megjelenését átérjük. Huber László, titkár.-------o------­SZIVES TUDOMÁSUKRA adom a Szent István Segélyző Egylet roebiingi osztály össz­­tagságának, hogy ezentúl úgy betegséget, valamint mindent az egyleti ügyben az uj titkár­nál Ifj. Szabó János-nál jelent­senek. Címe: 101 Third Ave., Roebling, N. J. Hivatalos órák: hétköznapo­kon 4 óra 30 perctől 6 óra 30 percig délután. Huber László, elnök. a szent István-segélyző EGYLET ROEBLINGI OSZTÁLY BETEGEINEK NÉVSORA Weikó János, Knickerbocker Avenue. Molnár Lászlóné, 10 — 3rd Avenue. Márián Lászlóné, 133 — 3rd Avenue. Szűcs Ferenc, 125 — 3rd Avenue. Megulesz József, 245 — 5th Avenue. Kocsis Lajosnó, 210 — 6th Avenue. Csente! Lajosné, kórházban vem. Idb. Burkus Gyula, kórház­ban van. Varga László, Fieldsboro, N. J. Bizony József, Florence, N. J. Ondó János, Piersonville. Ondó Jácnosné, Piersonville. Ifj- Szabó János 101 — 3rd Ave. Ha friss tejterméket akar, u«y rendelje meg LUMPÉRT VILMOS MAGYAR TEJESTŐL 81S Franklin St., Trenton, N. J. Telefon: 2-6571 Receptek szakszerű, pontos el­készítésben részesülnek, ka azo­kat a magyar patikába, a Jsleocslcs Gyógyszertárba viszik. 2521 Nothingham Way Trenton, N. J. Adja la rendelését telefonon, — díjtalanul lesz házhoz kOldva. Telefon szám: %442H Vásároljon a környék agy idill magyar gyógyszeráréban, ahol lelkiismeretes, pontos kiszol­gálásban részesül. A Roebiingi Függ Ref. Egyház hírei Esperes: Béky Zoltán. Beszolgáló lelkész: Abrahám Dezső. Vasárnapi iskola: 8:45-kor. Angol istontiszteleh 9:30-kor. Magyar istentisztelet 10:30-kor. Presbiteri gyűlés: pénteken este 6 órakor. REFORMATUS~EGYESÜLET pénzszedése a jövő vasárnap, lévén a hónap első vasárnap, lévén a hónap első vasárnap­ja. VASÁRNAPI ISKOLA a gyermekek részére Rally Day-t rendez virágvasárnap al­kalmából. A szülőket kérjük, hogy erre az alkalomra a gyer­mekeiket hozzák el délután 3 órakor. Örvendezzen mindenki a jövő nemzedék elhaladásá­nak. Szülőktől süteményt ez alkalommal elfogadnak. ——o----­A HÚSVÉTI VACSORÁI jegyekre megajánlásokat az egyház godnokánál lehet beje­lenteni. Két istentiszteletünk van, az angol és magyar, töb­ben jelentkezhetnek, akiket a •hála és az Isten iránti buzgó­­ság erre késztet.-----o----­A NAGYHÉTEN minden este tartunk előkészítő istentiszteleteket. Este 7-kor.-----o----­EGYÜTT imádkoztunk Ifj. Csanyi An-’ drással, akinek az édesapja 14 ével ezelőtt tért haza és Juhász Józsefné és testvére Lung La­­josnéval, akiknek a szülei Jóbi Lajos és Sándor Erzsébet Ma­gyarországon tértek nyugovó­ra. Az elhunytak emlékezete le­gyen áldott és példájuk biztas­son másokat nagyobb hűségre és Isten iránti szeretetre.-----o----­ADOMÁNYOK Csanyi Margit E. J. $6.00, K. A. $2.00, hirdető táblára $1.00; Koszorús János K. A. $2.00; Csanyi András K. A. $2.00; Ju­hász Józsefné és Lung Lajosné K. A. $5.00.-----o----­FILM A gyermekek részére rende­zendő jövő vasárnap délután 3 órakor kezdődő ünnepélyen minden egyház tag szívesen látott vendég. Azok, akik a lel­készbeiktatáson ott voltak és a filmet szeretnék megnézni jöj­jenek el, mert ott bemutatjuk, azok akik nem voltak ott is jöj­jenek el, mert igy legalább a képeket látják róla. -EZEK A HÚSTERMÉKEK a legfinomabbak és ennél jobbak nem készíthetők. — A legtisztább és legegészségesebb ipari telepen készülnek JOSEPH SEILER & SONS, INC. 129 Ashmore Ave. Trenton, N. J. Ha husnemüt vásárol az üzletben, erélyesen ragasztod léi áthoz, hogy SEILER védjegyű áruval szolgáljon a tere# I kedo, mert erkka ra legjobbat kapja. Mindennemű hum ^n»ékek hires opeciaiiolát Hivatalon órák hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 5 óráik Jersey állana törvényei szerint szombatokon sarva Bmc Uj fegyverek CHICAGO. — Louis Johnson honvédelmi miniszter az Irish Fellowship Club vacsoráján tartott beszédében hozta nyil­vánosságra, hogy Amerika tu­dósai sohasem látott erejű uj fegyvereket találtak fel, ame­lyek elavulttá teszik a mai har­ci eszközöket. Az army, navy és a légiílotta kapják ezeket a modem "újdonságokat." Meg­nyugtatta a hallgatóságot, hogy Amerika védelméről kel­lőképen gondoskodik a hadve­zetőség. Kutató munka folyik a biológiai és a kémiai labora­tóriumokban, folytatta Johnson. Elismerte, hogy Amerikának nem áll rendelkezésére annyi ember, mint Oroszországnak, de ha kevesebb is a hadsereg létszáma, a hiányt fegyvereink felsőbbségével pótoljuk, mon­dotta a miniszter.-------o-------­“Akasszanak fel” FRANFURT. — Mrs. Yvette Madsen, 22 éves brooklyni szépség, aki agyonlőtte repülő­­hadnagy férjét, hisztérikus je­lenetet rendezett a bíróság előtt a mai tárgyaláson. "Akassza­nak fel, úgyis ezt akarják" si­koltozta és halálosan megsér­tődött, mert célzást tettek arra, hogy Brooklynban született. — Egy néme elmeszakértő vizs­gálta meg a vádlott asszonyt, akinek családtagjai között is akadt több elmebajos. A pro­fesszor szerint Yvettenek üldö­zési mámiá a volt. "Férjét any­­nyira gyűlölte, hogy csufneve­­ket adott neki és leírta ezeket a neveket kevéssel azelőtt, hogy agyonlőtte." '— mondot­ta az orvos. Előadását a gyil­kos asszonyt kiáltozása szakí­totta félbe. Yvette szégyelte és tagadta, hogy egyszerű szü­lők gyermeke. Milliókat keresnek NEW YORK. — A vizsgálat, amely a kávéárdrágitás miatt indult, megállapította, hogy egy new yorki lap cikke indí­totta el a lavinát, melynek so­rán ijedt háziasszonyok rohan­ták meg az üzleteket és száz­millió dollár ára kávét vásá­roltak össze, raktárra. Az egész­nek csak a brazil kövétenyósz­­tők látták a hasznát, akik az 50 százalékkal drágult kávé áraknak köszönhetik, hogy adósságukat félidő alatt fizet­hették ki. A spekulánsok to­vábbra is elhelyezek egyes la­pokban hűeket az állítólagos "kávéhiányról." Ez a hiány mesterséges. Sok helyütt keres­kedők rejtették el a készletei­ket, hogy többet kérhessenek érte. A banditák adócsalásai WASHINGTON. — Az adó­hivatal szerint az amerikai gangsterek és szerencsejáték üzérek a hatodik helyen álla­nak Amerika adócsalóinak hosszú sorában. A slot mach­ine és más gépekkel összera­bolt milliók eltűnnek a rackete­­erek zsebében, az adóhivatalt azonban megrövidítették. A ha­mis elszámolás egyik iőoka, hogy sokan húznak titkos sápo* ebből a pénzből és a veszte­getésekre fordított összeggel a gamblerek természetesen nem számolnak el.-----o----­KIRABOLTAK A FARSANGI KIRÁLYT NEW ORLEAN. — Sam E. Wilson texasi milliomos, aki a farsangi ünnepségeken Adonis jelmezében "király" volt New Orleansban, feljelentést tett a a rendőrségen ismeretlen tette­sek ellen. 18,000 dollár értékű ékszert raboltak el tőle. Ezen­kívül hatszáz dolár készpénzét vitték el. Pontos kiszolgálás és olcsó ár Trenton város hivatalos temetkezőj’e 1NGLESBY J. JÁNOS magyarok temetkezési rendezője 432 HAMILTON AVE. Trenton, N. J. Telefon 5-6546 GIVE NOW WARNSTETTEN LENA — REGÉNY — Trta: COURTHS MAHLER Fordította: PINTÉR MÁRIA Nehéz sóhaj szakadt föl melléből. Ha megvolna hozzá a szükséges összeg, Romitten ben is már régen hasonló mó dón történne gondoskodás a vélemények feldolgozásáról. — így pedig kénytelen a termést olcsó áron eladni és a ulaj donképpeni hasznot idegenek nek átengedni. Warnstetten Léna apja fo gadta. Bizonytalanul, vizsgá lódva tekintett a fiatalember keskeny, megnyerő arcába. Gondolatában összehasonlitot ta Borkenhagen Ferenccel. Tér mészetesen nem volt csoda, ha Léna szive az ifjú mber felé fordult. A magas, izmos alak, akinek minden mozdula ta erőt, ügyességet árult el, ki magaslott előkelő megjelenésé vei Borkenhagen nehézkes, kissé elhizott alakjával szem ben. Romitten Heinznek nemes szabású arcvonásai, nagy, szürke szeme nyíltságot és jó szív séget, okosságot és tett erőt árult el. De mit használ a kellemes külső, ha a szükséges pénz hiányzik? Bah — Léna nak meg kell nyugodnia eb ben. Heinz Romitien, a kölcsönös üdvözlések után, várakozástel jesen nézett Warnstetten arcá ba. — Hívására oly gyorsan jöf tem, amint csak tehettem, Warnstetten ur... — Nagyon köszönöm. Tudja jól, kedves Romitten, hogy ön itt mindenkor szívesen látott vendég. Rólam nem is beszél­ve — feleségem úgy szereti, mint édes gyermekét, — Fred gyerekkori pajtása önnek és a leányom — nos, semmi szük­ség, hogy folytassam. Heinz homloka piros lett, nemcsak a Lénára való gon­dolattól, hanem, mert rég tud­ta, hogy a wornstetteni házban mindenkinél meleg rokonszenv­­re talált, egyedül Léna apja­­nál nem. Sokkal jobban ismer­­. le itt a viszonyokat, nehogy firánta tulnagy vonzalmat táp­­jlált volna. — Mindig hálás szívvel fo­gadtam, hogy Wamstettenben bármikor barátilag és szives melegséggel fogadtak, — fe­| lelte gyorsan, mert éget a ! nyugtalanságtól, megtudni, mi­ért hivatták. Warnstetten megölelte őt, mintha ez az elismerés őt illet­né. — Igen, igen, kedves bará­tom, — és a zord idők szoro­sabban egymáshoz fontak ben­nünket. De nem azért hívtam önt el munkájától, hogy ezt el­mondjam. Azt bizonyára sejti, ugyebár?... — Mindenesetre. Azt irta, uram, hogy kedves leánya kí­ván velem beszélni? — IJm, — na, igen. Léna odaát van a nappaliban. Ön ismeri a járást. Még csak azt akarom mondani — kérem, adja becsületszavát, hogy em­berfiának nem tesz említést, — sem a köztünk lefolyt párbe­szédről. .. Heinz idegenkedve nézett rá. Nyugtalansága nőttön-nőtt. — Becsületszavamra — hall­gatni fogok! — válaszolta he­vesen. Warnstetten meg volt eléged­ve. Lénában mégsem bízott eléggé. — Ha nőkre van biz­­va valamely Ütök őrzése, az egyáltalán nem alkalmas hely, — elmélkedett és ezért vette Romitten becsületszavát. Most végre biztos volt a dolgában és megkönnyebbülten lélegzett föl. Léna még ott ült az ablaknál lólekölő munkájával, amikor Romitten belépett. Felugrott, úgy hogy varrószerszámai a földre hullottak. És ott állt hat­tal az ablaknak, napsütésben, mozdulatlanul, lelógó kézzel. Heinz megrémült,, mikor sápadt, édes arcát meglátta. Milyen fájdalmasan, tele panasszal te­kintett feléje a ragyogó szem­pár. Hozzá sietett és megragadta kezeit. — Léna kis^szor.y valami baj van, — látom magán. Ked­ve édesanyja — vele történt valami?... A leány oly tekintetet vetett reá, amely a fiúnak szivébe markolt. — Édesanyám meg van mentve, Romitten ur — az operáció kitünően sikerült. Heinz ajkához emelte a kis kezet. — Hála Istennek! Annyira aggódtam érte. így tehát más­valami bántja önt? Úgy hallot­tam, beszélni óhajt velem, — megengedi, hogy bármiben is szolgálatára lehessek? Tudhat­ja — senki sem lehet nálam­­nál hűségesebb tisztelője. Léna kiérezte szavaiból a gyengéd aggodalmat. Könnyű pirosság élénkítette meg arcát. Egyik székre mutatva, maga is leült előbbi helyére, majd fájó, kinzott pillantással nézett a szembenülő férfira. — Igen, Romitten, — tudom azt, hogy maga az én leghűsé­gesebb barátom, — több, mint az, — fejezte be csöndesen. — Léna!..; A leány pár pillanatra le­csukta szemét és kezét kérőleg emelte föl. — Nem, kérem, ne mondjon semmit — egy szót sem addig, mig nyugodtan végig nem hallgatott. Tudom, milyen ér­zelemmel viseltetik irántam éa éppen azért kérettem ide, hogy személyesen közöljek magával olyan hirt, amelyet, nem sze­retném, ha idegenektől halla­ná meg. Én — én holnap je­gyet váltok Borkenhagen úrral. A szavak érctelenül hullot­tak halvány ajkáról. Heinz hevesen pattant föl helyéről és oly görcsös mozdu­lattal ragadta meg Léna széké­nek a karfáját, mintha össze akarná azt zúzni. Napbarnitot­­ta arcából minden csöpp vér kifutott. Nehezen küzködve igyekezett erőtt venni magán. Végre kitört belőle nyersen: — És — azért hivatott ide, hogy ezt elmondja? Léna feje lehanyatlott, mint­ha minden ereje cserben hagy­ta volna és a halált kívánta. — Igen, — azt akartam, hogy tőlem tudja ezt meg. A fiú élesen fölnevetett. — Valószínűleg a szerencse­­kivánalaimat óhajtja hallani? — kérdezte maró gúnnyal és keserűséggel. — Ne igy, Romitten Heinz, ne igy, könyörgöm önnek! Nem szükséges, hogy szerencsekivá­­nataival elárasszon, mert úgy­is hatástalan maradna... Heinz pár lépéssel mellette termett és megragadta a ke­zét. A leány szavainak kifeje­zése minden gúnyt és keserű­séget kitörölt belőle, csupán szánalom maradt vissza. — Léna, -tudja-e, mit tett most velem?... A leány felnézett reá. — Szivem legmélyéig ér­zem ennek az órának minden keserű kin át. Ne illessen egyet­len rossz szóval sem, Heinz, és űzze el a gondolatot, amely a szivében panaszt szór reám. Csak Isten tudja azt, mily ir­­tóózatos nehéz nekem ez a lé­pés. De meg kell tennem, — érti, kell!... — És ki kényszeríti arra, hogy Borkenhagen felesége le­gyen? A leány megfogta Heinz ke­zét. — Nem szabad panaszkod­nom, Heinz, — csak azt mond­hatom — anyám élete, Fred jö­vője és nevünk becsülete, ame­lyet én is viselek, forog koc­kán. Ezért kell föláldoznom ma­gam. Nem szabad magamra gondolnom, ha még oly ne­hezemre esik is ez az áldozat Heinz könyörögve nyúlt Léna keze után. — Léna, Üsztában van vele, mit tesz? Nem tudja, mit vállal magára. Borkenhagen nem az a férfi, akinek oldalán egy fi­­nomlelkü nő boldog tudna len­ni. — Boldog? Ah Heinz — hát van-e boldogság számomra többé, ezen óra után?!... — Léna, nincsen más meg­­oldáis? Ennek nem lehet, nem Bzabad megtörténnie! Nem hagyhatom igy a vesztébe ro­hanni! ,.. A leány fájdalmasan íeisó­­hajtott. — Hlszi-e, hogy el tudtam volna magam szánni erre, ha csak egyetlen más lehetőséget találtam volna? Ha nem leszek Borkenhagen Ferenc felesége, mindannyian becstelen koldu­sok módjára mehetünk el Wamstettenből... Gondoljon csak szegény, bálványozott anyámra, Heinz, szabad ne­kem őt ily rettentő csapásnak kitennem, ha módomban van a veszélyt elhárítani? Romitten a székre rogyott éa fogait^ egymásra szorítva, ma­ga elé meredt. — Hogy miért is oly sze­gény ördög az ember! — tört ki belőle és a leányt forró te­kintetével simogatva, folytatta: (folytatjuk) Ha eliórendü tejtermékre «an azQkaéxe, agy keresse fel SZABÓ JÓZSEF MAGYAR TEJEST «7« HOME AVE., Tmtan, N. J. ____ Telefaa: 3-2881 ALASKA—A 49-IK ALLAM WASHINGTON. — A képvi­selőház megszavazta 186-146 arányban, hogy Alaskát befo gadjják az unionba 49-ik ál­lamnak. Ugyan akkor megin­dult a harc, hogy Hawaiit is befogadják, mint az union 50- ik államát. Kérdés, hogy a sze­­! nátus is hasonlóképen fog-e ■ dönteni ebben a kiesben.-------o-------1 HOSSZÚRA NYÚLT A VENDÉGLÁTÁS BÉCS. — Az osztrák külügy­­! miniszter a parlamentben kÖ­­| zölte, hogy a kormány 23 ké­­j rést terjesztett a megszálló ha- i j talmak elé. Többek között azt 1 kívánja Ausztria, hogy a meg­szálló orosz csapatokat vonják ki végre osztrák földről. "Az ideiglenes" megszállás ugyan­is túlságosan hosszúra nyúlt. Az orosz hadak ellátása a csőd szélére juttatta az osztrák kincs­tárt.-——o----­ÁLLAMI KÉZBEN A TELEFON TRENTON, N. J — Alfred E.* Driscoll kormányzó állami kéz­be vette a new jerseyi Bell Telephone Companyt, hogy elejét vegye a telefon forgalom megbénulásának. 12,000 tele­fon kezelő készült kivonulni munkahelyéről. A kormányzó adminisztrátort nevez ki a tele­fontársaság élére. A mother proud of her son and a general proud of his new toldlee reflect their thoughts in a pleased smite ond a handshake. The new* photo above, made by an Army photographer, is said to be one of tho most remarkable studies in human interest photographed in 1949 be­cause if so clearly depicts the evident pride of a young soldier, standing fall and ramrod straight, as ho introduces his mothar to his commanding: general. The recruit's mother, Mrs. William Dowd, of Cincinnati, wa* welcomed to Fort Knox, Ky„ by Moj. Gen. Roderick R. Allen, command­ing general of the famous 3d Armored Division, when thot crock outfit invited the parents of trainees to sea at first hand how their tons are being schooled and trained. The photographer captured not only the evident pride of his three isk jects, but also the attitude of common understanding and mutual aware­ness of the mother's and the general's responsibility to the young soldier. The picture actually seems to say ". . . America will always be all right so long as we have mothers and generals and soldiers, liko Miete, Co­veted to the common cause of preserving the peace." Recruit's Mam Meets the General ^ '1 RENTON'S ONLY SAVINGS BANK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents