Jersey Hiradó, 1950 (31. évfolyam, 9-51. szám)

1950-12-14 / 50. szám

EGY BESZÉDRŐL VoL XXXI. évi. No, 50. szám. Trenton. N. J„ 1950 dec. 14. Néhány nappal ezelőtt érkeztem meg újra Európába. A pár hónap alatt alig változott valamit a helyzet. Talán csökkent a közvetlen háborús Veszély miatt a nyár folyamán érzett idegesség, talán a tél ‘beálltával ne­hezebb lett valamivel a gazdasági helyzet, de általában minden ugyanúgy maradt, mint Volt. Mindössze salzburgi menekült barátaim és ismerőseim körében történtek nagyobb változások. Hála Istennek fokozattabb mér­tékben megindult az U. 5. A. kivándorlás, igy sok ismerős, aki évek óta várt az elutazásra, neki tudott vágni a nagy víznek. Az ittmaradók nyo­mora ugyanolyan nagy, mint Volt. Egyedül Salzburgba 20-30 menekülő érkezik hetenként, ezeknek az egy szál ruhában, éhesen, kimerültén érkező embereknek az elhelyezése, felruházása és munkába állítása — szinte le­küzdhetetlen nehézségekbe ütközik. A jótékonysági és segítő intézmények megkísérelnek minden lehetőt és lehetetlent az újonnan jövők nyomorának enyhítésére. Szombaton délután a Seekircshenben lakó magyarok — szám­­szerint mintegy ölvenen — rendeztek műsoros, táncos piknikket, a még náluk is rosszabb sorban lévő menekültek megsegítésére. Egy ilyen jótékonycélu összejövetel igazán nem vezércikk-téma, hi­­jzen olyan mindennapos dolog az Oceános innen is, meg túl is az ilyesmi, hogy pár sornál többet nem igen érdemes szentelni eki. Valami azonban történt ezen a seekircsheni piknikken, valami egészen rendkívüli, feltétlenül feljegyezésre méltó dolog, ami joggal meggondolkoztathat mindnyájunkat, olyasmi, ami igazán Vezércikkbe illik. A szokásosnál sem jobb, sem rosszabb műsor után, amelyet mintegy háromszáz néző tapsolt, kacagott és könnyezett végig, egy műsoron kiviili számot jelentett 'be a műsorvezető: Stelzinger János, Seekirchen polgár­­mestere szeretne néhány szól szólni a jelenlévőkhöz. Első pillanatban azt hittem, hogy a szokásos udvariassági beszédei fogom hallani, ezért őszintén szólva nem is igen figyeltem oda. Az első mondatok után azonban, valami váratlan dolog történt. A polgármester szinte könnyekig meghatott hangon köszönetét mondott a Seekirchenben ílő ölven magyar fölműves ifjúnak és azt mondotta, hogy hálát ad a Mindenhatónak, hogy ezeket a fiukat ide vezérelte, Seekirchenbe. Ekkor kezdtem el figyelni. A polgármester elmondotta, hogy 1945-ben a kis, alig pár ezer lakosú mezővároskába 4500 menekültet utaltak be a hatósá­gok, úgy, hogy minden ház zsúfolva volt menekültekkel. Mindenféle nem­zetiségű akadt közöttük, B.urópa Valamennyi állama képviselve volt, de dolgozni senki nem akart és nem Volt hajéandó csak a magyarok. Ezért azután nagyon kellemetlenül döbbentette meg őt is meg a falu lakosságát *. mikor az amerikai megszálló erők ottani parancsnoka kiadta 1945 őszén a szigorú rendelkezést: minden magyar állampolgárnak kötelessége kényszerhazaszállilásra jelentkeznie a parancsnokságon. Ez volt az egyetlen eset egész hivatali ténykedésem alatt — mon­dotta a polgármester, — amikor nem tudtam egyetérteni az amerikai pa­rancsnok véleményével és azt az ellenvetést tettem, hogy kár lenne ezeket az embereket akaratuk ellenére hazatelepíteni, Szerencsére megértő, jóin­dulatú ember volt a parancsnok, és igy engedélyt adott arra, hogy a ma­gyarok maradhassanak. Mi már akkor néhány hónapja ismertük a magya­rokat, akik rábeszélték ‘az őket alkalmazó gazdákat, hogy térjenek át job­ban a zöldségtermelésre. A következő évben — mondotta szószerint a polgármester — zár zöldséggel megrakott kocsik százai gördüllek Seekir­­chenből Salzburgba, mi láttuk el főzelékfélével a salzburgi kórházakat, irvaházakat, aggok otthonát és egyéb intézményeket és hogy ezt megtehet­tük, ez kizárólag a magyar munka eredménye volt. Nem csak a közös­­iégnek Volt haszna a szorgalmas magyar parasztfiuk kertészkedéséből, hanem a Seekirchen-i gazdáknak is, akiknek a jövedelme jelentősen emel­kedett a zöldségtermelés révén. Hálál adok a Jo Istennek, mondotta, hogy megengedte nekünk Seekirchen-ieknek, hoky egy üldözött, kifosztott, meggyalázott nép néhány fiának biztosíthattuk a menedékjogot, arra a —— reméljük már rövid időre, — amig Szent István országa újra szabad nem lesz. Beszéde végén kérte a polgármester az ott dolgozó magyarokat, hgoy ne felejtsék el Seekir­­chent akkor se, ha egyszer újra visszatérnek hazájukba és kérte, hogy tartsák fenn a kapcsolatokat továbbra is a Seekirchen-iekkel. Szem nem maradt szárazon a beszéd után, pedig semmiféle szónokai szólam, szivet rázó frázis nem Volt benne, a falusi bírók egyszerű szavai­val káposztáról, répáról, órabérről és egyéb prózai dolgokról szólott a beszéd. Elsőnek az ugyancsak jelenlevő oszrták Apát-Plébános ugrott fel és gratulált a szónoknak, kijelentve, hogy neki is ugyan olyan jó vélemé­nye van a magyar menekültekről, mint a polgármesternek. Kimondhatatlanul jólesett nekem is ezt a beszédei hallani, hiszen alyan sokan vannak, akik azt mondják, hogy a magyar menekültek lusták, dologkerülők, összeférhetetlenek, sib. stb. Olyan jól esett, hivatalos osztrák szájból ennyi őszinte és tényleg alaposan megindokolt jól hallani magyar testvéreimről. Nagy hálál éreztem a seekircheni polgármester iránt. Vég­eredményben nem olyan jelentős valaki Ő, az Ő szava csak egy halk hangocska, amely alig ha jut túl a salzburgi tartomány határain, mégis nagy erkölcsi bátáorsgra Volt szüksége ennek az embernek, hogy az oszt­rák hivatalos véleménnyel ellentétben meg merje mondani az. igazságot, azt, hogy a magyar menekültek igen és legalább olyan szorgalmasak és jó munkaerők, mint az osztrákok, Vagy más nemzet fiai. Azért is bátorság kellett ehhez, mert a komunisia párt itteni exponensei állandóan marják, iyalázzák a menekülteket és szeretik úgy feltüntetni a dolgot, mintha minden menekült fasiszta, brigant iés munkakerülő csavargó lenne. Bizony Jó lenne, ha itt Ausztriában és mindenütt másutt ahol mene­kültek élnek, vennék maguknak az illetékes vezetők az taz erkölcsi bátorsá­got, amit aseekircheni polgármester vett magának és őszintén beszélnének egyszer a menekültekről. Azt hiszem nálunk Amerikában is megszedhet­nék néhányon ennek a cikknek a tanulságát. Á MAGYAR OTTHON SZILVESTERI ESTÉLYE A Magyar Otthon Igazgató­sága agilis Nő-Osztályával karöltve az idén is megtartja hagyományos Szilvesteri esté­lyét a Magyar Otthon újraépí­tett, modern nagytermében, december 31-én, vasárnap este nyolc órai kezdettel. A zenét Didrencz Gusztáv kitűnő zenekara szolgálja, Ízle­tes pulyka vacsoráról pedig a Nő-Osztály hires főző asszo­nyai gondoskodnak. A jegyeket tanácsos előre megvenni, mert asztali helyet rezerválni kell. A vacsorajegy személyenkint $2.50. Jegyek kaphatók a Nő-Osztály és az Igazgatóság tagjainál. HUNGARI AN-AMER1CAN WEEKLY ÜS5.ÄÄ 4" °L ±Societies of Tr.nton “„VL* VISiS SS Előfizetési éra egy évre $1.50, Canadába é* Európába $3.00. —Telephone: 3-4910. Szerkeaztóiég ét kiadóhivatal: 27 Hancock Ave., Trenton, N } Fényesen sikerült Nt, Béky Zoltán esperes és neje tiszteletére rendezett bankett. A vadászok-vadásza Anyag torlódás miatt nem volt alkalmunk a múlt héten irni arról a fényesen sikerűit bankettről, amely t Nt. Béky Zoltán és a Nagytiszteletü Asszonynak rendeztek híveik a múlt vasárnáp. Az egyház­­község színe java, a magyar­ság és a város vezetői, a kör­nyékbeli papok és barátok egész serege gyülekezett össze és töltötte meg az egyház is­kolájának nagy dísztermét, amely szinte virág erdővel volt díszítve. Ez a banket fényes bi­zonysága volt annak a szere­tetnek, tiszteletnek és elisme­résnek, amelyel nemcsak a hí­vek de az összmagyarság vi­seltetik a köztiszteletbe álló és szeretetnek örvendő lelkész párnak, akik életük legszebb idejét, egyházuk, 'híveik és a magyarság ügyének szentelték oda. A fényes terembe az ünne­peiteket: Duch J. András váro­si tanácsos, aki az egyháznak is tiszteletbeli gondnoka, az egyház és nőegylet tisztviselői vezették be az ünnepelt lelkész párt. Biacskó Jánosné a nőegy­let elnöknője üdvözölte a kö­zönséget és kérte fel Nagytiszt. Ábrahám Dezső roeblingi lel­kipásztort a tosztmesteri tiszt betöltésére. A Nőiegylet kitett magáért a nagyszerű ebéddel, amelyet erre az alkalomra ké­szített, mindenből a jegjobbat és legfinomabbak A Nőegylet nevében Radványi Ferencné pénztárnoknő és Lénárth Fq^ -reuen© tartottak beSüsédei nyújtottak át értékes ajándé­kokat. Az egyház nevében Iván János gondnok tartott szép beszédet és nyújtotta át az egyháztanács ajándékát. Duch J. András mondott ezután nagyhatású beszédet. Főt. Dr. Vincze Károly főesperes kö­szöntötte szívből az ünnepeite­ket, mint komáit, Főt. Kish A. Gyula római katholikus plébá­nos tartott szép meleg hangú beszédet, majd Radványi Fe­renc az egyház trusteeje kö­szöntötte az ünnepeiteket. Reich Vilmos magyar ügyvéd a tőle megszokott humorral fű­szerezte nagyszerű beszédét. A szép szívből jövő üdvözlő be­szédek egész sora hangzott el ezután, akiket szinte képtelen­ség volt feljegyezni. Még azon­ban meg említenünk a követ­kező szónokokat: Dr. Kondor József, Nt. Babos Sándor fair­­fieldi lelkész, Nt. Kosa András brunswicki lelkész, Dr. Váczi István, Nt. Daroczy Sándor, Nt. Bertalan Imre, Nt. Kása Ernő, Kovács József Philadelphia, Inglesby János, Kremper Pati­kus, Szarka Károly roeblingi algondnok, Samudovszky Mi­hály az Amerikai Magyar Nép­szava részéről, Gerenday Mik­lós a Jersey Híradó, Samos­­szegi Jenő a Függetlenség ré­széről köszöntötték az ünnepel­tet. Ács Ferenc gyönyörű al­( kalmi verset irt az, ünnepeltek­­! hez. A Fiatal Házasok Köre, j Ifjúsági Egylet, Vasárnapi is- I kola, Kórus köszöntötte ezután az ünnepeiteket. Orosz Lily ének és zongora művész alkal­mi számot énekelt az ünne­peltek tiszteletére. A .Tegze Gerber Miklós regős csapatá­nak két tagja Máté Jenő opera énekessel adtak elő szép szá­mokat. A gyönyörű ünnepsé­get először a Nagytiszteletes Asszony szép megható beszé­de, majd Nt. Béky Zoltán köny­­nyekig megható köszönő sza­vai zárták be. Christmas Party a Magyar Otthonban Dec. 17-én lesz az ünnepély I >Ez már nem az első eset, | hogy Vártás János közismert honfitársunkról írunk, aki már több ízben az elsők között volt lepuffantani a vadat. Az idén is a szezon első napján Vártás honfitársunk egy olyan hatal- I más szarvast lőtt, mely min­­! den vadász dicséretére válhat. I Vártás János Kovács István i barátjának kíséretében már i hétfőn reggel 10 órakor benn I is volt szerkesztőségünkben, a j hatalmas vaddal az autón, s j tollba mondta, hogy a 8 ágú j bakot reggel 7:30-kor ejtette el, Varga János Titusville, N. J.-ben levő farmján, hol még eddig minden évben sikerült vadat ejteni. Ebben a vadász csoport­ban öten voltak, még pedig: Vártás János, Ráköss István Perth Amboy, N. J.-ből, Howard Witehead, Kovács István és Kovács Béla. Reméljük, hogy a csoportnak sikerülni fog még bakot lőni, s addig is BRAVÓ Vártás János. Gondoljunk néha néha az óhazában szenve dő rokonainkra é* barátainkra. Adjunk abból, ami nekünk van. Novelty Party a Függ, Ref. Egyház iskolájának dísztermében minden pénteken és minden szombaton. Ha egy hasznos estét akar áttölteni jelenjen meg ezeken a novelty estéken. | Ezúton, is felhívjuk Trenton és a környék magyarságának ■ figyelmét arra, hogy a Magyar Otthon Igazgatóságának Női Bizottsága nagyszabásúnak Ígérkező CHRISTMAS PARTY-t ! rendez december 17-én, va- i sámap délután 2:30-es kez­dettel a trentoni Magyar Otthonban, melyre az előké­születek már meg is kezdődtek. A gyermekek fagylalttal és süteménnyel lesznek megtrak­­tálva, s a felszolgálást az ifjak fogják végezni. Lesz gyönyörű .karácsonyifia majd, Santa Claus (Mikulás) fogja megajándékoz­ni őket cukorkákkal. A felnőt­tek is meg lesznek ajándékoz­ván otthon készült sütemények­kel és kávéval, mit a női cso­port tagjai fognak szervírozni. A Christmas Party bizottságá­nak elnöke Mary Konack, a program bizottság elnöke pe­dig Orosz Lily. Tavaly több mint 100 gyermeket és szülőt vendégeltek meg, s ccz idén még ennél is többre is számí­tanak. Itt közöljük a program egy kis részletét: Piano solo: Audrey Voler and Joan Kish, Vocal soloists: Barbara Meguies, Agnes Var­­go, Bobby Benedett, Julie Ann Smoliga. Baton Twirler: Joan Tindal. Dancers: Kathleen Luc­­kuski and Gail Moldovan. Hostesses: Betty Ann Misha­­ni, Mary Jane Mishani, Mary Szopo and Betty Rajnics. Mist­ress of Ceremonies: Betty Jane Mishani. j Id Kalapos látván kiváló honfitársunk fogja a Mikulást megszemélyesíteni. A Karácsonyi Party egyik fénypontja a magyar baptista gyermek kórus fellépése és i szereplése lesz, mely tavaly j oly nagy sikert aratott és fe­­| ledhetetlen emlékűvé varázsol­­j ta a szép és kedves ünnepélyt. ! Ez a kitűnő gyermke kórus te- i hát az idén is szerepelni fog, I még pedig Mrs. Betty Rajnics | vezénylete alatt, i Kérjük városunk, valamint a j környék magyar családjait, I hogy erre a kedvesnek igérke- I ző testvéri összejövetelre felké- I szüljnék és barátaik és isme­­! nőseik között is minél hatható; j sabban hangsúlyozzák, hogy j ez egy kedves, fesztelen rnulat- I ság lesz, mire nagyon szép | volna megtölteni a Magyar I Otthon uj dísztermét és összes | helyiségeit. Felnőtteknek tet- I szés szerinti lesz a belépődíj j mig a gyermekeknek teljesen ingyenes a bemenet. Novelty Party a Gör. Katholikusokná) minden vasárnap este 8:30-kor. Kezdje a hetet nyereménnyel. Várjuk önt. — Tisztviselőnők. A MAGYAR JÓSZÍVŰ­SÉG MINTAKÉPE,.. Minden dicshimnusz nélkül, a legrövidebben fogjuk hírül adni azt a dicséretre méltó cse­lekedetet, mely Özv. Andicskó Józsefné személye körül dom­borodik ki, aki 1950-ben 7 Assurance-t küldetett az Ame­rikai Magyar Szövetségen ke­resztül, melyek közül négy Szatmár megye, Szaniszló-ba ment négy leánynak, melyek közül Heidenhoffer Józsefné, született Kremer Mária férjé­vel, aki Nagy, Majtényi szüle­tésű, sikerült kijönniük Ameri­kába és november 25-én már Tren toriban voltak Andicskó Józsefné 21 Second streeti ven­dégszerető otthonában, ahol valóban anyai szeretetre talál­tak. Amerikába érkezésükkor New Yorkban a hajónál Do­­bozy Arthur és Mráz György, Andicskóné veje, Avalon, N. J.-i városi tisztviselő fogadták az újonnan érkezőket és mindent elkövettek,, hogy minél előbb átessenek a különfajta vizsgá­latokon és Amerika szabad földjére tehessék lábukat. Özv. Andicskó Józsefnéról nem fo­gunk említést tenni, mert mi valamennyien jól tudjujk, hogy-, ő egész életén át mindig jót tett és másokon segített, s az ő beleegyezése nélkül meg nem akarunk mélyebben olyan dolgokba bocsájtkozni, amivel nem vagyunk tisztában, de annyit mégis megteszünk, hogy kérjük az Isteni Gondviselést arra, hogy boldog és megelé­gedett életet biztosítson ennek a nemes szivü nőnek, aki sze­rénység© révén mindig vissza húzódozott a publicitástól, s nem engedte meg, hogy jótet­teiért említést tegyünk. A ma­gyar egység nevében tehát is­mételten hálás köszönet An­dicskó Józsefnénak, s mi büsz­kék és boldogok lehettünk ar­ra, hogy a Teremtő miközénk vezérelte ezt a kimondhatatla­nul finom lelkű asszonyt. Küzdelem a rák betegség ellen Az American Cancer Society írja nekünk, hogy sakezer olyan amerikai, akinek nem angol az anyanyelve, fog az idén meghalni rákbetegség­ben, csak azért, mert nem tud­ta, felismerni a rák előjeleit. Elmet H. Bobst, a new yorici gyáros, aki a tőkegyüjtő akció élén áll, azt mondja, hogy sok­­millió amerikait fonyeget ez a szörnyű betegség. "Minden amerikainak élet- | bevágóan fontos érdeke, hogy | ezt a rossz indulatu betegséget legyőzzük. Felvilágosító akció­ra van szükség, hogy az em­berek felismerhessék a hét­féle vészjelet, amely a rák je­lentkezésével együttjár." Sokféle nyelven Írott röpira­­tokat hoztak forgalomba, ame­lyek ennek a szümyü kórnak első szimptómáit ismertetik és a nemzetiségi csoportok között ingyen osztják szét a nyomtat­ványokat. A fordítók már el­készültek a spanyol, lengyel, yiddish és olasz kiadásokkal és most dolgoznak a többi for­dításon is. Amerikában a rákbetegség­ben szenvedők száma évről­­évre szaporodik és pedig min­denféle csoport kebelében. — Senkisem mentes tőle. Minden második családban van egy rákbeteg. A rákbetegség nem nézi, hogy ki honnan szárma­zik. Minden nemzetiséghez tarto­zóknak össze kell fogniok, hogy a betegségen felülkere­kedjünk. Az 1948-as tőkegyüj­tő akció célja: 16 millió dollárt összehozni. A pénzt arra fog­ják költeni, hogy kutatásokat kórházakban, és laboratoriu­­finanszirozzanak, amelyeket mokban folytatnak tudósaink, a rák okának és gyógyítási módjának felfedezésére. Ebből a pénzből világosítják fel az embereket, hogyan védekez­zenek. Ebből részesítik spe­ciális kezelésben a rákbetege­ket. Bobst szerint ezeket a tevé­kenységeket a. legközelebbi év folyamán még fokozni akarják. "Számítunk az idegenben született amerikai testvéreink­re, hogy segítenek összegyűj­teni a rák elleni keresztes had­járat költségeit." — mondja Bobst. Függ. Ref. Temp. Bs. Egylet Szilveszteri mulatságot tart i Mint minden előző évben, úgy az idén is megtartja szo­kásos Szilveszteri mulatságát a Független Refo-máüs Templom Egylet, melyre az előkészítő bizottság már most felhívja a szórakozni vágyó közönség fi­gyelmét. Bohonyi György és teljes zenekara fogja szolgál­tatni a. muzsikát, s a beelópő­­jegy ára 75 centben lett meg­állapítva. Az est folyamán két dij fog sorsojásra kerülni: az első dij egy nagy malac, mig a második dij egy nagy baba lesz. A Szilveszteri bál a Függ. Ref. Iskola dísztermében lesz szokás szerint megtartva. KERESTETÉS győr, Borsod megye, HegyalJa ucca 35, testvérét Rizonyi An­nust és férjét Minár Andrást, aki Rózsahegyen, Szepes me­gyében született. Valamikor Trenton, N. J. környékén lak­tak. Akik tudnak hollétükről, szíveskedjenek tudani őket, vagy lépjenek érintkezésbe Ri­zonyi Etellel a jelzett címen. Novelty Party a SzL István iskolában rasámap este 8:30-kor. Kellemes szórakozás. Kössük össze a kellemeset a hasznossal. Várja önt is a Bizottság. A SZENT ISTVÁN BS. EGYLET TAGSZERZÉSI «ANYA FOLYAMATBAN VAN. - ALION BE MÉG MA!

Next

/
Thumbnails
Contents