Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
megmakacsolta magát, és az 1907. szeptember 28-án megtartott egyeztetés, valamint a városi tanács véleményével ellentétben - tartva attól, hogy a vármegye a megyeháza bővítésével a területet a közeljövőben be kívánja építeni - „város rendezési okokból” elutasította a terület tulajdonjogi rendezését.296 Pedig a tárgyalások során sok korábbi vitás kérdés tisztázódott: a város elismerte, hogy az elkerített terület egy része a megye tulajdonát képezi, és a búzapiacból elvenni szándékozott terület nem több egy 7 méteres sávnál. Ennek ellenére a képviselőtestület - immár harmadszorra is - visszautasította a vármegye kérését. Az alispán ezért ismét, most már élesebb hangnemben íródott levélben fordult Szolnok polgármesteréhez, próbálja meg megértetni a képviselőtestülettel, hogy a terület a megyét illeti meg.297 A megyeháza déli oldalán fekvő terület hovatartozásának kérdése ezt követően - a közgyűlési határozatok mutatói alapján - egy időre lekerült a napirendről. És bár az alispán állítása szerint a vitatott terület beépítése, vagyis a megyeháza bővítése „előreláthatólag csak igen sok idő múlva kerülhet szóba” a bővülő apparátus számára az épület megnagyobbítása mindinkább elodázhatatlanná vált. A vármegyeháza keleti oldalán futó utca rendezésével kapcsolatos vázlatrajz Forrás: MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. 296 297 96 MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 32/1908. 1908. febr. 29. MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Benkó Albert levele Kludik Gyula polgármesterhez. Szolnok, 1908. ápr. 25.
