Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében

A századfordulót követő kormányválságok és politikai küzdelmek a dualizmus rendszerének belső feszültségeire hívták fel a figyelmet. A politikai élet átrendeződésének eredményeként az országgyűlési képviselőválasztások kapcsán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is fellángoltak a küzdelmek. Bánfíy Dezső kormányának bukása után Széli Kálmán alakított új kabinetet, mindez pedig a kormányzat emberének számító főispáni tisztségben is változásokat eredményezett: Almásy Géza főispán visszavonult, helyére az 1899. június 6-i közgyűlés a kormány által kinevezett Lippich Gusztávot iktatta be.298 Az 1901. évi decemberi tisztújítás során a törvényhatósági bizottság közgyűlése alispánná újból Bagossy Károlyt, vármegyei főjegyzővé pedig Benkó Albertet egyhangú szavazással választotta meg.299 A vármegyei közéletre a legjelentősebb hatással minden bizonnyal a dualista monarchia politikai rendszerének 1905-1906-os válsága volt. Az események kiindulópontja a kormánypárt 1905-ös választásokon elszenvedett súlyos kudarca volt. A Szabadelvű Párt bukására az uralkodó egy parlamenten kívüli kormány létrehozásával reagált. Ám a hatalom ilyetén reakciójával szemben egy széles, a vármegyék jelentős részére kiterjedő - a korábbi évszázadokat idéző - nemzeti ellenállás bontakozott ki.300 A megyék sorra megtagadták a Fejérváry kormánynak az engedelmességet, az újonnan kinevezett főispánok, kormánybiztosok beiktatását. A 63 vármegyéből 48 csatlakozott a törvénytelennek és alkotmányellenesnek ítélt kormánnyal szembeni ellenálláshoz, közte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is. Már a képviselőválasztás során az év első felében is fellángoltak az ellentétek, majd 1905. június 26-án a törvényhatóság közgyűlése - az alkotmány védelmére hivatkozva - határozatban mondta ki, hogy a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítását megtagadja, tisztviselőinek pedig megtiltotta a törvényellenes kormányintézkedések végrehajtásában való részvételt.301 A vármegye közgyűlése kinyilvánította, hogy minden törvényes eszközzel az ezeréves magyar alkotmányt védeni fogja, s ennek érdekében 40 fős alkotmány védő bizottságot hozott létre. A súlyos politikai válság miatt Lippich Gusztáv főispán állásából szabadságoltatta magát,

II. 3. A megyei közélet a XX. század első évtizedeiben

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 239/1899. 1899. jún. 6. Uo. 1013/1901. 1901. dec. 21.

Magyarország története 1890-1918. I-II. köt. (Főszerk.: Hanák Péter) Bp., 1979. 559600. p.

SCHEFTSIK GY. 1935. 167. p.

97