Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
(tájolás szerint megfordítva) ábrázolták az ominózus telkeket, és nemcsak az vált világossá, hogy a megye által bekerített területnek csupán egy része a város tulajdona, hanem az is, hogy a búzapiaci résznél voltaképpen - a megyeháza számára átadott egykori portából be nem épített terület révén - „a város 102 négyszögölet kapott ingyen a vármegyétől ”.289 Érdekes fordulat az ügyben, de a főügyésznek beszámolójában arra is ki kellett térnie, hogy „nincs oly okirat a birtokában, melynek alapján a hosszabb birtoklás segítségével is tulajdonjogát bekebeleztethetné” a vármegye.290 Ezért azt javasolta, hogy mielőtt a vita végleg elmérgesedne, a város küldjön ki egy szakértői bizottságot és lehetőség szerint egyezzen meg a vármegye képviselőivel, ami annál is inkább helyénvaló lenne, mert „a város az egész Tisza partnak végig birtokába jutott a Scheftsik féle vétel útján és csak a közérdeket segítené elő, ha a megyeszékház megnagyobbításához hozzájárulna”.29' A város tehát a mind értékesebbé váló Tisza part rendezése érdekében felvásárolta a folyó menti ingatlanokat, a megye pedig e területen kívánta növelni telekrészét, a megyeháza későbbi bővítése szándékából. E két eltérő törekvést kellett kompromisszumos formában rendezni. A tulajdonjogi vita teljes iratanyagát ismét elővették, és a megegyezés reményében az alispán 1907. szeptember 28- ra „egyezkedési tárgyalásra” hívta Szolnok polgármesterét, főjegyzőjét, főügyészét és főmérnökét, a vármegyeháza emeleti baloldali kistermébe.292 A megbeszélésről az alispán október elején számolt be a törvényhatóságnak: a megyeháza hátsó részénél lévő teleknek a vármegye tulajdonába adásáról az illetékesekkel megkezdte a tárgyalásokat, s úgy vélte „azok végeredményéről rövid időn belül megtehetem érdemleges jelentésemet”.293 Az alispán tájékoztatása szerint az elkerített terület tulajdonjogának megállapítása tárgyában még 1907 őszén is tartottak a tárgyalások,294 és úgy tűnt, decemberben az egyeztetések hatására közeledtek az álláspontok, körvonalazódott a megállapodás.295 A városi képviselőtestület azonban ismét 289 MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Kerekes Géza vármegyei főügyész levele Benkó Albert alispánhoz. Szolnok, 1906. nov. 3. 290 Uo. 291 Uo. 292 MNL JNSZML Alispáni iratok. 3796/1908. Alispáni végzés. Szolnok, 1907. szept. 17. 293 Uo. Benkó Albert alispán levele Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságához. Szolnok, 1907. okt. 9. 294 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 823/1907. 1907. okt. 15. 295 MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Benkó Albert levele Kludik Gyula polgármesterhez. Szolnok, 1907. dec. 24. 95
