Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
fejlődésének érdekében fölötte indokolt és kívánatos ”.285 Szolnok tehát a Tisza- hídtól nyugatra eső partszakasz rendezését és a megyeháza mögötti park kialakítását hosszú távú városfejlesztési koncepciójának részévé emelte, így a megye területi igényét visszautasította. A megyeszékhely és a vármegye eltérő szándéka konfrontációhoz vezetett. A vármegye közönsége nem hagyta annyiban a dolgot, és a törvényhatóság közgyűlése 1906 tavaszán válaszhatározatot hozott: „a város közönsége [...] a vázrajzok által feltüntetett tényleges állapotot nem méltatta kellő figyelembe, s tekintettel arra, hogy ezen komplikált viszonynak egyezségileg leendő megoldása úgy a vármegye, mint a város érdekében is áll [...] a törvényhatósági bizottság felkéri a város képviselőtestületét, hogy [az ügyben] újabb határozatot hozni szíveskedjen”.286 A megyeszékhely a vármegye kérése ellenére hajthatatlannak bizonyult, s az ügy egyre inkább azt a látszatot keltette, hogy a megyeháza Tisza-part felé eső telekrésze hovatartozásának kérdése presztízsvitává alakult Szolnok képviselőtestülete és a megyei törvényhatóság között. Időközben az 1905-ös kormányválság miatt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is komoly politikai krízis alakult ki: novemberben az uralkodó felmentette a főispánt és kormánybiztost nevezett ki helyére, akit a törvényhatóság döntő része nem kívánt hivatalába beiktatni. A belpolitikai válság megyei következményei egészen 1906 tavaszáig elhúzódtak, így a székház hátsó részénél bekerített telkek tulajdonjogi rendezése is tovább késett. A város 1906. május 21-én vette tárgyalás alá a vármegye határozatát, de döntése ismét elutasító volt, a képviselőtestület a területhez feltétlenül ragaszkodott.287 A városi közgyűlés kategorikus határozata a képviselőtestület eltökéltségét tükrözte. Mivel ez az út nem bizonyult járhatónak, 1906 végén a vármegye „tekintettel arra, hogy sem Szolnok város képviselőtestülete [...] határozata, sem a telekkönyvi átírás a vármegye érdekeinek nem felel meg ” arra utasította az ez évben hivatalba lépő új alispánt, Benkó Albertet, hogy az ingatlannak a megye részére történő átengedéséről az illetékesekkel felvegye a kapcsolatot, és a megállapodás előkészítése során „a vármegye jogos igényeit érvényre juttatni törekedjék ”.288 Mindeközben az alispán felkérte a megyei főügyészt, hogy készítsen pontos kimutatást a vitatott területekről. E kimutatás alapján nemcsak az derült ki, hogy a régi telekkönyvi térképek helyszínrajzai rosszul 285 Uo. 286 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 75/1906. 1906. márc. 29. MNLJNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 101/1906. 1906. máj. 21. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 923/1906. 1906. dec. 21. 94
