Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
fenntartani szándékozott városi tulajdonjog és az elkerítés ideiglenessége volt, ami nem is annyira a megállapodáskor, hanem közel két évtized múlva - mikor a telekrész hovatartozása már majdnem feledésbe merült - kapott új jelentőséget, és adott okot a konfrontációra a megye és a város eltérő érdekei miatt. A város - Hubay Ferenc polgármester hathatós közreműködésével - ismét komoly gesztust gyakorolt a terület átengedésével, hiszen a megyeháza mögötti Tisza-parton, a búza piacon rendezett heti vásárokat - a terményszállító szekerek és a jószágok számára már kicsinek bizonyult a terület - is át kellett telepíteni a „Híd kocsma” előtt kijelölt vásártérre. 1905-ben - majd két évtizeddel a terület átengedése után - azonban a vármegye végérvényesen szerette volna birtokába venni az általa bekerített, folyó felőli telekrészeket. Ezért arra hivatkozva, hogy „a vármegyeház telkének a telekkönyvi betétszerkesztésre való tekintettel szükségessé vált a végleges rendezése”, 1905 szeptemberében Bagossy Károly alispán és Kludik Gyula polgármester egyezkedésbe kezdett a terület átengedéséről, amelyről jegyzőkönyv is készült.281 A terület megye általi birtokba vétele ekkor úgy tűnt, nem ütközik semmilyen akadályba, a polgármester közbenjárására a városi tanács 1905 októberében támogatta a javaslatot.282 A város pénz- és jogügyi bizottsága - a terület beépítésének tilalmával és a szabad eljárás biztosításának kitételével - ugyancsak támogatta az előterjesztést.283 * A városi képviselőtestület azonban - szembeszállva a polgármester és a városi tanács szándékával - az 1905. november 15-i közgyűlésen elutasította a megye tervét: „a tanács- és a pénz és jogügyi szakosztály vonatkozó javaslatától eltérően kijelenti a képviselőtestület, hogy a megyeháza telkének [...] tervezett telekkönyvezéséhez hozzá nem járul, s annak a hozzá fűzött vázrajzban feltüntetett rendezését meg nem szavazza”.2M A határozott elutasítás indoklásában a közgyűlés arra hivatkozott, hogy a megyeháza déli részén Jelenleg korláttal elkerített területnek átengedése s esetleg beépítése folytán” mind a megyeháza nyugati oldalán futó Honvéd utca torkolata, mind a déli oldalon lévő tér a keleti oldal felől összeszűkülne, s ez által szabálytalan alakúvá válna, „holott e térnek egész jelenlegi szabályosabb egységben való fenntartása a város jövő MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. A tárgyalásokról közvetett információk állnak rendelkezésre. Kerekes Géza vármegyei főügyész levele Benkó Albert alispánhoz. Szolnok, 1906. nov. 3. Uo. Szolnok város Tanácsülési jkv. 14408/1905. 1905. okt. 12. (Jegyzőkönyvi kivonat) Uo. Szolnok város pénz- és jogügyi bizottságának jkv. 1905. nov. 14. (Jegyzőkönyvi kivonat) MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 255/1905. 1905. nov. 15. 93
