Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
egyidejűleg felkérték az alispánt, hogy a kisutca befásításáról is gondoskodjon.276 Ennél lényegesen nagyobb bonyodalmat és konfliktust okozott a vármegye, illetve Szolnok város között a megyeháza déli, Tisza felé eső telekrészének a rendezése. E búzapiac és Tisza-part felőli telekrész tulajdonjoga azért is volt különösen fontos, mert a későbbi hozzáépítésnek és a folyó partján kialakított park rendezésének is alapját jelentette. 1887 tavaszán az alispán beadványban kérte Szolnok polgármesterét, hogy a megyeháza hátsó részénél lévő „makadám út” rendbetétele után a székház telkének déli részén egy meghatározott területet bekeríthessen. Az alispán a piaci forgatag kellemetlen mellékhatásaitól kívánta megóvni a megyeházát, hiszen a heti vásárok alkalmával „a székház környékét tömegesen ellepő disznó csoportok távol tartása” komoly problémát jelentett, olykor károkat okozott az épület üzemeltetésében.277 Mivel az alispáni beadványra nem érkezett válasz, 1887 nyarán Hajdú Sándor ismét a polgármesterhez fordult, ajánlatát immár mélyebben kifejtve és jobban indokolva. A bekeríteni szándékozott terület egyfajta vármegyei ellentételezéseként az alispán felemlítette a megyeháza keleti oldalán futó utca kialakítását, és azzal érvelt, hogy a székház hátsó részét egyben rendezni is kívánja a törvényhatóság.278 Az elkerítés végül 1888 elején megtörtént, az alispán ekkor adott utasítást arra, hogy felmérjék, a székház felépítése után mekkora terület maradt beépítetlenül a megye tulajdonában a várostól kapott egykori Zöldfa vendéglő telkéből, és mekkora az a terület, amit a kerítéssel a város tulajdonából szakított ki a megye. A korabeli számítások szerint a megyeháza hátsó részénél elkerített terület összesen 120,4 négyszögölet tett ki, de ebből a székházhoz tartozott 20,96, s így a városi búzapiacból leválasztott rész csupán 99,44 négyszögölet tett ki.279 A város képviselőtestülete a búzapiacból a vármegye által elkerített terület ügyét 1887. augusztus 23-i ülésén tárgyalta, és arra a határozatra jutott, hogy az igényelt területet - a tulajdonjog fenntartása mellett - ideiglenesen a megyének átengedi.280 E határozat kulcsgondolata a kölcsönös szívességen túl a 276 MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 99/1888. 1888. nov. 30. MNL JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Hajdú Sándor alispán beadványa Hubay Ferenc polgármesterhez. Szolnok, 1887. máj. 11. Uo. Hajdú Sándor alispán beadványa Hubay Ferenc polgármesterhez. Szolnok, 1887. júl. 25. 279 Uo. Hajdú Sándor alispán beadványa Hubay Ferenc polgármesterhez. Szolnok, 1888. márc. 7. MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 59/1887. 1887. aug. 23. 92
