Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
Az élénk megyei közélet feszültségeit tovább tetézte a törvényszékek központi - ugyancsak a centralizáció jegyében megkezdett - átszervezésének ügye, amely végül, a megye településeit megosztó több évtizedes vita után az 1885. évi III. te. értelmében a jászberényi és karcagi törvényszékek megszüntetését, és a szolnoki törvényszék létrehozását eredményezte.238 1884 őszén Beniczky Ferenc megvált a főispáni hivataltól, a kormányfő belügyi államtitkárrá nevezte ki.239 Beniczky távozása idejére a vármegye különböző részeinek egymáshoz fűződő viszonya súlyosan elmérgesedett. A kormány és a törvényhatóság jelentős része Horthy Istvánt szerette volna a főispáni poszt betöltésére megnyerni, de Horthy - Tisza Kálmán személyes felkérése ellenére - sem vállalta a jelölést. így 1884. november 15-én - a miniszterelnök felterjesztése és az uralkodó döntése alapján - Balogh Imrét, a Jászkun Kerület alkapitányát iktatták be a főispáni hivatalba.240 Az 1880-as évek második felére a vármegyén belüli érdekellentétek elcsendesedtek. A dualizmus ezen évtizedeiben tapasztalható gazdasági fellendülés és a közigazgatás állami centralizációjának újabb lépései kényszerű okok miatt egybekovácsolták a vármegye különböző részeinek képviselőit. Kihasználva földrajzi elhelyezkedésének, megyeszékhellyé válásának valamennyi előnyét, az 1880-as évektől felgyorsuló gazdasági növekedés egyik legnagyobb nyertese maga Szolnok volt, a századfordulóra a település a térség közlekedési, ipari és kereskedelmi központjává vált.241 Szolnok gazdasági fejlődése - az ebből származó ellentmondások, területi egyenlőtlenségek és megyén belüli érdekkonfliktusok ellenére - kedvezően hatott vissza a vármegye egészére is. Magyar Törvénytár 1884-1886. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. (Szerk.: Márkus Dezső) Magyar Törvénytár 1000-1895. Millenniumi emlékkiadás. Bp., 1897. 182. p. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 456/1884. 1884. nov. 14. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 457/1884. 1884. nov. 14. GULYÁS Katalin: A dualizmus virágzó városa. In: Szolnok könyve. Fejezetek a város történelméből. (Szerk.: Pókász Endre et al.) Szolnok, 2010. 104-119. p.; SZIKSZAI Mihály: A vasút Szolnok lendítő ereje. In: Szolnok könyve. Fejezetek a város történelméből. (Szerk.: Pókász Endre et al.) Szolnok, 2010. 87-95. p.; GULYÁS Katalin: A város története 1950-től napjainkig. In: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. (Szerk.: V. Szász József) Bp., 2000. 35-62. p.; FÜLÖP Tamás: A város ipara a XIX. és a XX. században. In.: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. (Szerk.: V. Szász József) Bp., 2000. 193-208. p.; SZIKSZAI Mihály: Országutak metszéspontján. In: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. (Szerk.: V. Szász József) Bp., 2000. 177-191. p. 82
