Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
A XIX. század utolsó évtizedei - az 1870-es 1880-as évekbeli törvényi szabályozásnak köszönhetően - a vármegye közigazgatásának szakszerűbbé válását eredményezték. Mindezzel párhuzamosan a gazdasági élet terén is jelentős változások kezdődtek. Felgyorsult a megye területén a vasúthálózat kiépítése, közte a megye fejletlenebb agrárvidékeit is az országos hálózatba bekapcsoló helyiérdekű vasutak építése, folytatódtak a mezőgazdasági termőterületek növelését előmozdító ármentesítési és folyamszabályozási munkálatok.242 A dualizmuskori bel- és külpolitikai események általában az országgyűlési képviselőválasztások, a törvényhatósági bizottsági választások, valamint a vármegyei tisztújítások során eredményeztek élénkebb közéletet. 1889 tavaszán Balogh Imre főispán - egészségi állapota miatt - lemondott hivataláról, a belügyminiszter 1889. május 5-én kelt leiratában Újfalussy Sándor császári és királyi kamarást, Szatmár vármegye korábbi alispánját nevezte ki új főispánnak.243 Az 1890-es évek elején a közgyűlések kiemelt napirendi pontjának számított a vármegyei közkórház és a megyei közmunkák ügye, de a Tisza-menti településeken az 1893 nyarán megjelenő kolerajárvány is szigorú óvintézkedéseket és közegészségügyi rendszabályok életbe léptetését követelte a törvényhatóságtól.244 A kolera elleni küzdelem felőrölte az alispán egészségét is, 1894 tavaszán a súlyosan beteg Hajdú Sándort a közgyűlés 10 évi alispáni szolgálat után nyugdíjaztatta, új alispánná pedig Bagossy Károlyt, a vármegye főjegyzőjét nevezték ki.245 Az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat előtt az egyházpolitikai reform és az állami anyakönyvvezetés országos vitája váltott ki komoly visszhangot a vármegyei törvényhatósági bizottság ülésein. Időközben a technika modernizációja az alföldi megyeszékhelyet is utolérte: 1892-ben a vármegye központi hivatalait bekapcsolták a városi telefonhálózatba.246 1896-ban pedig előkészületeket tettek arra, hogy a vármegye székházába bevezessék a villanyvilágítást. A berendezések beszerzéséhez szükséges 6.500 forintot a megye közönsége a sáskairtási alapból kívánta kölcsön venni, majd a tartozást - a jászberényi földmíves iskola alapítványára, a megyei gazdasági egylet ló kiállítására, valamint a vármegye SZIKSZAI Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténete. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. Szolnok, 2005. 21-33. p. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 122, 123, 124/1889. 1889. máj. 29. ZÁDORNÉ Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai (1876-1976). A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. Szolnok, 1997. 22-27. p. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 37/1894. 1894. márc. 13. Uo. 447/1892. 1892. okt. 15. 83
