Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
közigazgatási reform programjával egy olyan kérdéshez nyúlt, amely az 1890- es évek elején a politikai közélet egyik alapvető témájává vált. 1890 őszén a minisztertanács több alkalommal is tárgyalta az előterjesztéseket, amelyekben a vármegyei közigazgatás egyértelműen, mint állami feladat szerepelt.217 1891- ben felgyorsult a megyei törvényhatóságok jogállásának újraszabályozásával kapcsolatos törvény előkészítése, és bár Szapáry a törvényjavaslatban szakított korábbi radikális elképzeléseivel - a megyék területi beosztásán nem kívánt változtatni -, ám a megyékben a belügyminiszter által kinevezett állami tisztviselők alkalmazásának koncepciója egyértelműen az önkormányzatiság korlátozását jelentette.218 Mindez a közvélemény számára a hagyományosan jog- és alkotmányvédő szerepkört ellátó vármegyék elleni újabb támadásnak tűnt. A parlamenti ellenzék obstrukcióval reagált a törvényjavaslatra, majd Szapáry az eredetileg átfogó reformokat tartalmazó javaslatát visszavonta, és két általános szakasz törvénybe iktatásával - kormánya megrendült helyzete miatt - megelégedett.219 Az állami centralizáció ezzel természetesen nem ért véget, a központi kormányzat szerepkörének bővítését jelentette az egyházpolitikai reform, valamint az állami anyakönyvvezetés bevezetése, és az 1894. évi, a mezőgazdaság rendjéről szóló XII. te., amely kiszélesítette az alapvetően agrárjellegű megye mezőgazdasági munkálatok szabályozásával (birtokhasználat, legeltetés, állattenyésztés, stb.) kapcsolatos közigazgatási teendőinek körét.220 Majd a folyamat újabb állomásaként a XX. század elején a vármegyei ügykezelés is jelentős változáson ment keresztül, megreformálták a közigazgatási eljárást, megszüntették a vármegyei pénztárat.221 Az újonnan alapított vármegye közéletében szinte kezdetektől jelen volt, de az 1870-es évek végétől ismét felerősödött a volt Jászkun Kerülethez tartozó települések és az új megyeszékhely, illetve az egykori Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott részek konfliktusa. Balázsfalvi Kiss Miklós, a vármegye első főispánja, a Jászkun Kerület utolsó főkapitánya a megyétől távol, Kecskeméten élt, ezért kevés szerepet vállalhatott az új törvényhatóság LAKOS János: A közigazgatási reform ügye a Szapáry-kormány minisztertanácsa előtt 1890-1892. In: Levéltári Szemle, 1998. 3. szám. 3-18. p. CSEH G. 1991. 384. p. Magyar Törvénytár 1889-1891. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. (Szerk.: Márkus Dezső) Magyar Törvénytár 1000-1895. Bp., 1897. 483. p. Magyar Törvénytár 1894-1895. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. (Szerk.: Márkus Dezső) Magyar Törvénytár 1000-1895. Bp., 1897. 52-76. p. SCHEFTSK GY. 1935. 166. p. 77
