Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
megszilárdításában. így ez az embert próbáló feladat mindenekelőtt az új vármegye első alispánjára, a Jászkun Kerület utolsó alkapitányi tisztségét betöltő Sipos Orbánra hárult.222 A közigazgatási apparátus 1876. november 11- ére költözött át az új megyeszékhelyre, a vármegyei tisztikar tagjai döntően a volt Jászkun Kerület, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztviselőiből rekrutálódtak.223 A törvényhatósági bizottsági közgyűlés tagjai - összesen 518- an - a megyei települések legnagyobb adófizető polgáraiból és a választott képviselőkből kerültek ki. A vármegye közigazgatási szervezetét és tisztikarát az 1870. XLII. te. szabályozta, ennek értelmében a törvényhatóság központi tisztségviselői közé az alispán, a főjegyző, az első aljegyző, az aljegyző, a tiszti főügyész és alügyész, a házi pénztárnok, az ellenőr, a főszámvevő és alszámvevő, a levéltárnok, a főorvos, a járási orvos, az árvaszéki elnök és ülnök, a központi közgyám, és a megyei állatorvos tartozott.224 Ezen túl a tisztikar tagjai között találhatjuk a vármegyeházán dolgozó iktatószemélyzet, írnokok, díjnokok, hivatali szolgák csoportját, a várnagyot, a nyomdászt, a kapust, a lovas huszárokat, hajdúkat, csendbiztosokat, továbbá a megyei településeken szolgálatot teljesítő járási szolgabírákat és lovas pandúrokat. A vármegye alkalmazásában álló tisztviselők száma az 1879-es kimutatás szerint így összesen 134 fő volt.225 Sipos Orbán 1876 és 1882 között nagyon sokat tett azért, hogy az új törvényhatóság közigazgatása a központi elvárásoknak megfelelően és szabályszerűen működjön, ennek érdekében összeállította és külön kötetben meg is jelentette a vármegye működésére vonatkozó törvényeket és szabályrendeleteket.226 A rendszeres beszámolókon túl, 1880- ban részletes összefoglaló jelentést készített a megye közállapotairól a területi beosztás ismertetésén át egészen a törvényhatóság egészségügyi, tanügyi, közgazdasági, adóügyi, vízügyi, katonai, honvédelmi, közmunka, közbiztonsági állapotainak bemutatásáig.227 Mindezek ellenére az alispán helyzetét tovább nehezítette, hogy Kiss Miklós 1879-ben elhunyt, helyére a kormányzat 1880. április 4-én gróf Batthyány Józsefet, Moson vármegye 222 PAPP I 1996. 147-179. p. MNL JNSZML Alispáni iratok CS 9. Sipos Orbán alispán rendszeres jelentése Jász- Nagykun-Szolnok vármegye állapotáról. Szolnok, 1877. máj. 12. Jász-Nagykun-Szolnokmegye szabályrendeletei. (Összeáll.: Sipos Orbán) Szolnok, 1880. 14. p. 225 Uo. 14. p. 226 Uo. 227 Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról. (Szerk.: Sipos Orbán) Szolnok, 1880. 78
