Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
kölcsönfelvétel ügyében felkeresett pénzintézetek - a korszakra jellemző általános hitelezési nehézségek mellett - valószínűleg pontosan tudatában voltak annak, hogy a megyeházi pótadó behajtása nem lesz egyszerű feladat, kiderült, hogy a megye által kivetendő pótadó a kölcsönhöz a pénzintézeteknél nem nyújt elég biztos alapot.153 A szükséges fedezet előteremtéséhez az építési bizottság az első tervezet alapján - később jelentősen módosított -, a településekre kivetett egyösszegű befizetésekből, pótadókból, valamint magánszemélyek felajánlásaiból és magánhitelezőtől származó nagyobb összegű forrást is tartalmazó tételekkel számolt. Eszerint a megyeháza felépítésének költségelőirányzata a Szolnok városától kapott pénz, a Jászkun Kerületekből átcsatolt községekre kivetett illeték, a Pánthy Endre kanonoktól felveendő kölcsön, a nagybirtokosok által önként és előre befizetett pótadó, valamint a Heves és Külső-Szolnok megyéhez tartozott települések adóiból sikeresen lesz biztosítható.154 Az alispán pedig felhatalmazást kapott arra, hogy a hevesi és külső-szolnoki településekre eső pótadó kivetésének feltételeit tisztázza, a jászkun települések székházépítési illetékének 1877. november 1- jéig történő befizetéséről gondoskodjon, s a munkák igénye szerint a Szolnok által felajánlott összeget a törvényhatóság nevében felhasználja.155 A belügyminiszter - úgy látva, hogy a pótadó behajtása nem jelent elviselhetetlen terhet a térség lakosságának egyetértve a pénzügyminiszterrel, 1877. szeptember 8-án kelt leiratában engedélyezte a kölcsön felvételét.156 A kölcsönfelvétel eredetileg kidolgozott koncepciója - az építési szerződés megkötése, az épület átadásának rögzítése miatt, illetve egyszerűen azon oknál fogva, hogy a tervezett bevételek és kivetett pótadók várható összege a kiadásokra és a vállalkozó kifizetésére nem tűnt elegendőnek - 1877. novemberében újabb módosítást szenvedett.157 Az építési bizottság egy nappal korábban kidolgozott javaslata alapján a megye közgyűlése 1877. november 27-én döntött 100.000 forintnyi építési kölcsön felvételéről.158 A jelentős mennyiségű kölcsön és kamatainak visszafizetési fedezetét - miként az, az eredeti, 1877. március 17-i tervezetben is szerepelt - a megyei települések egy 153 MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. máj. 15. 154 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 27/1877. 1877. máj. 15. 155 Uo. 156 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 2/1877. 1877. okt. 8. 157 SIPOS O. 1878. 33-34. p. 158 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 15/1877. 1877. nov. 27. 55
