Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

részére kivetett székházépítési pótadóból kívánták biztosítani. A kölcsönfelvétel összegének meghatározásakor már a székházépítési bizottság birtokában volt a vállalkozóval megkötött - a minisztérium által ekkor még jóvá nem hagyott - szerződés, ami az építkezési költségek pontosabb meghatározását is lehetővé tette. De ekkor már az is látható volt, hogy a megye településeire kivetett illeték és pótadó beszedése sem lesz egyszerű feladat, ezért is szerepelt a határozat indoklásában, hogy a vállalkozó által kalkulált építési költségekre a megyei pénztárban rendelkezésre álló, vagy várt bevételek nem lesznek elegendőek.

A kölcsön felvételét szigorú feltételekhez kötötték, a kötvények kibocsátását a belügyminisztérium 1878. március 13-án hagyta jóvá, s így megkezdődhetett az aláírás szabályainak részletes kidolgozása. Az építési bizottság tagjai úgy vélték, hogy amennyiben az akció sikerrel jár, a felveendő kölcsön összegét a befolyt pótadó mennyiségével le lehet szállítani. A 200 darab, egyenként 500 forint névértékű építési kötvényt sorszámozva, névre szólóan, az 1879. január 1. és 1886. december 31. közötti évekre szóló féléves kamatszelvényekkel együtt nyomtatták ki.159 A kötvények után a megye 8%-os kamatot fizetett, amely összeget minden évben két alkalommal (június 31. és december 31. naptól kezdve) a megyei építési pénztárban, illetve a községi pénztárakban váltottak be. A kamatszelvényeket a székházépítési adóba készpénz helyett elfogadták. A székházépítési kötvény aláírói kötelezték magukat arra, hogy az aláírt kölcsön 10%-át a szerződéskötéskor lefizetik, majd 1878. május 1-jéig 50 %-ra kiegészítik, végül a teljes összeget 1878. október 1-jéig befizetik. Az 50 %-os befizetés napjától 6%-os, majd a teljes összeg befizetése napjától 8 %- os kamat számoltatott fel a kötvény összege után. A visszafizetést 1880. június 31-től kezdődően félévente - az időközben beszedett pótadóra támaszkodva -, a sorszámok alapján, a visszafizetési határidőt közvetlenül megelőző törvényhatósági közgyűlésen megejtett sorsolás útján kívánták lebonyolítani, úgy, hogy a kisorsolt kötvények és kamatai értékét, a még hátralévő kamatszelvények visszaigazoltatásával, a megyei pénztárból 15 napon belül készpénzben kifizetik. A megye - fenntartva magának a sorsolások ritmusának és mennyiségének változtatási jogát - garanciát vállalt arra, hogy a felvett kölcsönt legkésőbb 1886. december 31-ig minden kötvényesnek visszafizeti.

SIPOS O. 1878. 35. p.

56