Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

pótadó kivetését engedélyezte.150 Az építési költségekhez való hozzájárulás összege - mivel az évenként kivetett állami adó összege is más-más volt - évről évre változott, de a települések lakosságszáma, illetve határaik nagysága függvényében a kivetés időtartama alatt a legnagyobb összeget Mezőtúr, Törökszentmiklós és Szolnok fizette be a székházépítési pénztárba.151

A megyeháza felépítésének becsült összköltsége a tervek szerint 210.000 forintra rúgott, így a Szolnok városától kapott 30.000 forint, valamint a volt Jászkun Kerület településeire kivetett 30.000 forintos megyeháza építési illeték korántsem bizonyult elegendőnek. Ezért a törvényhatóság az új székház gyors felépítése érdekében a Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott települések terhére egy jelentősebb összegű kölcsön felvételére is kényszerült. Az építési bizottság előterjesztése alapján a megyei közgyűlés 1877. március 19-én döntött a nagy összegű székházépítési kölcsön felvételéről.152 A volt Jászkun Kerületek 17 településére és a volt Heves és Külső-Szolnok megyéhez tartozó 34 településre jutó székházépítési teher - bárhogy is értelmezzük a futamidő, vagy a tényleges befizetés szempontjából - hosszabb távon jelentős különbséget mutatott az utóbbi részek rovására. Nyilvánvaló, hogy a megye létrehozásának és a megyeszékhely kijelölésének ténye mögött rejlő alkuk, utólagos kompenzációk is ott húzódtak annak hátterében, hogy Jászberény, Karcag és a többi 15 jász és nagykun település mindössze ötödannyi terhet vállalt magára a megyeháza építési költségeiből, mint a többi, Szolnokkal együtt összesen 34 hevesi és külső-szolnoki város és község. A megyeháza építési terheinek vállalásából az új megyeszékhely, Szolnok egyértelműen kiemelkedik, hiszen a Zöldfa vendéglő telke, a telek melletti utca, a 30.000 forintos takarékbetétkönyv és az egyévi ingyen közmunka felajánlásán túl, a kölcsön pótadójából is jelentős összeget vállalt, nyilvánvalóan annak reményében, hogy „a megyeszékhellyé válásért lerótt” tekintélyes summa a nem is túl távoli jövőben megtérül.

Az építési bizottság 1877. május 15-i ülésén vették részletes tárgyalás alá az építkezés ráfordításainak és a kölcsön felvételének lehetséges módozatait. A

SIPOS O. 1878. 31. p.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9.

Vö.: SIPOS O. 1878. 32. p. és Nemes János megyei pénztárnok kimutatása Jász- Nagykun-Szolnok megye székházépítési pótadó kivetése a megyebeli egyes községek arányában az 1880-ik évre.

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 2/1877. 1877. márc. 19.

54