Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
előteremtése első pillanattól kezdve héraklészi feladatnak tűnt. Mivel a Szolnokon felépítendő megyeháza a különböző tradíciókkal és adottságokkal rendelkező új törvényhatóság egységességének szimbólumává is vált, a székház felépítéséhez szükséges pénzek előteremtése és a költségek közös vállalásának ügye a vármegyei közigazgatási rendszer főpróbájának is bizonyult. A székházépítési bizottság kapta feladatául - a megyeháza felépítésével kapcsolatos teendők részeként hogy a költségek előteremtésére is javaslatot készítsen. A fedezet előteremtésére tehát már 1876 őszén születtek bizonyos elképzelések, de - Sipos Orbán szavai szerint - azok közül „életet azonban az akkor is általános pénzügyi nehézségek folytán egy sem nyerhetett” .U5 A megyeháza felépítésének nyilvánvalóan tekintélyes költsége az építési bizottságot arra ösztönözte, hogy a törvényhatóság által felveendő kölcsön ügyében mihamarabb lépéseket tegyen. A székházépítési bizottság 1877. január 22-én tartott ülésén döntött arról, hogy két bizottsági tagot megbíz a hitelfelvétel lehetőségének alaposabb megvizsgálásával. Egy hónappal később azonban az építési kölcsön előteremtésével megbízott tagok arról voltak kénytelenek tájékoztatni a testületet, hogy az aktuális kormányválság és pénzügyi krízis miatt az ügyben nem jutottak eredményre.145 146 A szükséges összegek biztosítására a székházépítési bizottság több változatot is kidolgozott, ezek alapján a vármegye különböző részei más és más módon járulnának hozzá az építkezés tekintélyes kiadásaihoz. A megyeháza építési költségeinek a megyei részek közötti felosztásáról végül az 1877. március 19-i rendkívüli közgyűlés döntött. A székházépítés kiadásainak közös viseléséről a megye egyes részei és települései között konszenzussal született meg a megállapodás.147 Ennek értelmében a volt Jászkun Kerület e megyéhez csatolt jász és kun települései arra kötelezték magukat, hogy - az összeget maguk között felosztva - a megyeháza költségeinek fedezetére 1877 végéig 30.000 forintot fizetnek be a székházépítési alap pénztárába. A volt Jászkun Kerületekhez nem tartozott többi település az építési költség fennmaradó részét vállalta magára, mégpedig - annak érdekében, hogy az építkezés megkezdéséig rendelkezésre álljon a szükséges összeg - később kivetett adókkal törleszteni kívánt hitelfelvétellel. A volt jászkun részek és a Kerülethez nem tartozó települések a rájuk eső építési költség előteremtésében, beszedésében, illetve a kölcsön felvételének és 145 SIPOS O. 1878. 29. p. 146 MNL JNSZML Alispán! iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. febr. 23-24. 147 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 2/1877. 1877. márc. 19. 52
