Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

is pontosan érzékelte, hogy a közmunka és közlekedési minisztériumban a Pártos-féle terveket támogatják.127 Ezért kizárólag azon okból, hogy a megyeháza építésének mielőbbi megkezdésével „a megyei közállapotok megszilárdulását” és „a megyei administratió akadálytalan kezelését” biztosíthassák, „csakis ezen szempontból és azon esetre”, ha a Benkó-féle módosított terv megvalósítása „minden további tárgyalások foganatba vétele nélkül nem engedélyeztetnék”, a megye közgyűlése hajlandó Pártos Gyula módosított tervezetét elfogadni, s e döntését „helybenhagyás és engedélyezés végett” felterjeszteni. A közgyűlés azonban úgy döntött, hogy jóváhagyás céljából a terveket, a részletes költségelőirányzatokat, a határozatot és az indoklást - a megye szándékát keresztező közlekedési minisztérium kiiktatásával - most már kizárólag Tisza Kálmán belügyminiszternek küldik meg.

Mindeközben az építkezés előkészületei is tovább zajlottak, a székházépítési bizottság beszámolója alapján a közgyűlés tudomásul vette, hogy megkezdődött a Zöldfa vendéglő épületének elbontása, megindult az építéshez szükséges pénzek pótadó útján történő előteremtése, és az építési telekre szerződés szerint 1,6 millió tégla került leszállításra.128 És persze a megyei közigazgatás gépezete is tovább végezte feladatát: Sipos Orbán alispán - a közgyűlés felhatalmazása alapján - 1877. augusztus 10-én egy részletes indoklással ellátott levél kíséretében küldte meg a közgyűlés határozatát és a Benkó-félet terveket Tisza Kálmán belügyminiszternek. Az alispán a határozatban foglaltak magyarázataként - betartva a kormányzati végrehajtó hatalom tekintélyelvű hierarchikus gyakorlatát, de kinyilatkoztatva az önkormányzatiság autonómiáját - fenntartotta a megye számára a döntés jogát, hiszen mégiscsak a megye közönsége fogja majd használni az épületet.129 Sőt, a vármegyei közigazgatás vezetőjeként úgy vélte, a minisztérium által felkért szakértőknek nincs kompetenciájuk azt megítélni, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye számára milyen székház lenne a leginkább megfelelő. A megye részéről a legélesebb ellenérzést „a tanácskozási nagy terem hova leendő elhelyezése” váltotta ki, ugyanis az építési bizottság és a megyei közgyűlés határozott nézete volt, hogy „a tanácskozási nagyterem rendeltetését, használhatóságát tartva szem előtt [...] az épület legcsendesebb helyén, vagyis az udvar közepén ” kell elhelyezni.

127

128

129

SIPOS O. 1878. 19. p.

MNLJNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 2/1877. 1877. aug. 6.

SIPOS O. 1878. 20. p.

47