Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

Az építészek által ismét átalakított tervekkel kapcsolatos állásfoglalás a közmunka és közlekedési minisztériumtól 1877 augusztusára érkezett meg Szolnokra. A miniszter azonban feltételek nélkül nem támogatta egyik átdolgozott tervet sem, ám ha választani kellene, továbbra is inkább a Pártosféle terveket ajánlaná kivitelezésre.123 Az építési bizottság továbbra is azon a meggyőződésen volt, hogy „a Benkó-féle tervekben találja azon kényelmi és egyéb követelmények kielégítését, mely a hatóság összkormányzati, vagy a helyi és közszolgálati kívánalmaknak leginkább megfelel”.124

Úgy tűnt, hogy 1877 nyarán a Pártos-féle tervet nyíltan támogató közmunka és közlekedési minisztérium, illetve a továbbra is a Benkó-féle tervet preferáló megye viszonya mélypontra került. A két terv közötti elvi jelentőségű különbségek közül a legfontosabb ütközési pontnak az épület homlokzata, a közgyűlési nagyterem és az istálló elhelyezése tűnt. A többhónapos huzavona, s „a tervek megállapítása feletti függő kérdések” viszont azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy a megyeháza felépítése és átadása a tervezett határidőre végképp nem valósulhat meg. A székház nélküli, ideiglenes épületben működő új törvényhatóság mindennapi tevékenységét mindez rendkívül hátrányosan befolyásolhatta. A megyei közállapotok megszilárdítása és a közigazgatási rendszer működőképességének fenntartása az új megyeháza minél előbbi felépítését követelte. Ezért a székházépítési bizottság 1877. augusztus 5-én ismét ülést tartott, ahol új előterjesztést fogadtak el a megyeháza tervekkel kapcsolatban. A bizottság indítványait - pontonként tárgyalva valamennyi lényeges elemet - a megyei közgyűlés 1877. augusztus 6-i ülésén hagyta jóvá. A közgyűlés - élesen ellent mondva a közmunka és közlekedési miniszter ellenvetéseinek - határozottan kinyilvánította, hogy „ma sem változott a megye közönségének [...] azon nézete, hogy a rendelkezésre álló tervek közül a Benkó Károly építész által készített 1. szám alatti, mind a középületi jellegnek, mind pedig a megyei igazgatás által igényelt hivatalok célszerű elhelyezése, és összehangzó berendezés tekintetében inkább megfelel: következőleg a megye közönsége székházát továbbá is ezen tervezet szerint óhajtja felépíteni”,125 A határozat - a közgyűlés döntésének alátámasztása érdekében - élesen kiállt a megye autonómiája mellett, s kifejezte azon meggyőződését, hogy a megye autonómiájából eredően a saját székházát a saját koncepciója alapján építse meg.126 Azt azonban kiküldöttjei útján az előterjesztést megfogalmazó bizottság

123 SIPOS O. 1878. 18. p.

124 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 2/1877. 1877. aug. 6.

46