Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

világos és egyértelmű volt, de akkor abban az időben még senki nem tudta, hogy milyen hosszantartó és jelentős belső szerkezeti változásokkal is járó építési sorozat veszi kezdetét. A régi vármegye hivatalai kis létszámúak voltak. De az újonnan létrehozandó Megyei Tanács becsatlakozó és szerveződő hivatalokkal együtt a réginek létszámában többszöröse lett, a megváltozott feladatokkal és hatáskörökkel. Szinte megoldhatatlan lett a normális elhelyezésük, működésük, technikai feltételeik sem voltak biztosítva. Már a hivatali munka menete is akadozott a zsúfoltság miatt. A Tanács, a Végrehajtó Bizottság, a Titkárság, a 12 osztály, mind az alakulás nehézségeivel küzdött. Szinte közelharc folyt nemcsak az irodákért, hanem azért is, hogy egy-egy hivatali részleg a saját maga munkaértekezletét meg tudja rendezni. A vezetés előtt világos volt hogy azonnal cselekedni kell. A Belügyminisztérium illetve később a Minisztertanács illetékes főosztálya csupán szerény anyagi lehetőséget tudott a megyének biztosítani a helyzet javítására. Ebből a pénzből új építkezésről szinte szó sem lehetett. Házon belül kellett tenni azt, amit lehetett. A változásokra nem volt idő, csupán hetek, vagy néhány hónap állt rendelkezésre. Egyidejűleg súlyos nehezítő tényezőként jelentkezett az épületnek a lepusztult állapota is. A háborús időszak és az azt követő újjáépítés ideje alatt az épületen rendszeres és folyamatos karbantartás nem volt. Ez kihozta az 1877-es építkezésre visszavezethető tervezési, kivitelezési és anyaghibákat. Döbbenetes volt a földszinti falak vizesedése, a velejáró salétromki verés. A földszinten a vizesedés miatt az ajtótokok és a hajópadlóburkolat is rohadt és sok helyen beszakadozott. A villanyvezetékek még századelei ősi állapotukban voltak, a vizesblokkok is teljes felújításra szorultak.

Az egész épület teljes falfelülete festésre szorult. A nagyterem erősen elpiszkolódott, tetőszerkezete és fedése a háború után csak ideiglenesen nyert helyreállítást. Ezekkel a gondokkal együtt kellett elvégezni a belső szerkezeti átalakításokat. A belső építési munkák elindítója Polónyi Szűcs Antal, az akkori megyei főjegyző, illetve végrehajtó bizottsági titkár volt. De az építkezés és az átalakítás zömét Zsemlye Ferenc megyei elnökhelyettes tervezte és irányította.

A belső szerkezeti átalakítások sorrendje:

1950 nyarán elsőként meg lett szüntetve az alispáni lakosztály. E munka során értékes kandallók, fal- és mennyezeti díszítések semmisültek meg. A teremnyi szobák közfalakkal lettek megosztva, új nyílászáró szerkezetek kerültek beépítésre, megváltozott a fűtési- és elektromos vezetékrendszer is. Ezen a részen a tanács és a vb működését biztosító titkárság lett elhelyezve. Ebben az időben a főispáni oldalon a lakosztály még megmaradt, hiszen ott lakott a

439