Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

VII. Dokumentumok gyűjteménye

őszintén megcsodálhattam a főispáni és alispáni lakosztályokat eredeti állapotukban, pompájukban.

Személyes életkörülményeim úgy alakultak, hogy 1950. január 2-án már új minőségben, mint megyei jegyző léphettem be a Megyeháza kapuján. Az első napok bemutatkozó látogatásai során lényegében bejártam az épület minden zegét-zugát. Az a kép, ami akkor elém tárult eredeti állapotában, alkotói elgondolások szerinti kivitelben mutatta be a hatalmas épületegyüttest. Tudomásom szerint az épületen az 1878. évi használatbavétel óta semmit nem változtattak. A monumentális épület téglalap alakú és három szintes volt, alagsor, földszint, emelet és a falakon belül három zárt belső udvar volt kialakítva. 1950-ig az alagsorban még megvoltak az istállók és egyéb kiszolgáló gazdasági részlegek. A földszinten volt emlékezetem szerint a levéltár, az államépítészeti hivatal és sok egyéb apróbb, kisebb nagyobb hivatalok. Az emeleti részen voltak a főispáni és az alispáni hivatal helyiségei. Az árvaszék, a számvevőség, a tiszti főügyész, az iroda igazgató és még néhány más hivatal. Az elhelyezés rendkívüli tágas volt, amit bizonyít az a körülmény is, hogy a hivatalok mellett még tömegszervezetek igényét is ki tudták elégíteni. Az épület főutcai homlokzati részén voltak a Zagyva felőli oldalon a főispáni, még a város felőli oldalon az alispáni lakosztályok, a főfolyosóról nyíló bejárattal.

Megjegyzem, hogy a főispáni lakosztályba be lehetett jutni egy belső vascsigalépcsőn, még az alispáni lakosztályhoz az oldal lépcsőházi feljárat is szolgált. A lakosztályok alatt voltak a vendégszobák és a bentlakó hajdúk szolgálati lakásai. A nagyterem alatti rész a vármegye hintóinak elhelyezésére szolgált. Én ezt az elmondottak szerinti állapotot személyesen láttam, ezekben a helyiségekben dolgoztam is.

1950 a magyar közigazgatás nagy változásának éve volt. Már az év elején sorozatos intézkedések történtek, az akkori főhatóság, a Belügyminisztérium részéről, a régi vármegye megszüntetésére és az új tanácsi szervezet kialakítására.

1950. február-március hónapjaiban ment végbe a Szolnok, Békés és Heves megyék közötti területrendezés. 1950. május 15-én megalakult a ideiglenes Megyei Tanács, amely hivatott volt a tanácsrendszer kialakítására, működtetési feltételeinek biztosítására. Az alapelv az volt, hogy az új megyei tanácsi szervezetet a megfelelő irányítás végett egy helyen, a Megyeháza épületében kell elhelyezni. Ezekben a napokban a szervezést végzők előtt az elv ugyan

438