Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
végeredményével nem volt összhangban: az épület kivitelezési terveinek elkészítésére végül mégsem a győztesnek nyilvánított Pártos Gyula kapott megbízást. Valószínűsíthető, hogy sem a benyújtott terveken szereplő helyszínrajz, sem az épület beosztása, sem pedig az építés költségvetése nem felelt meg egyöntetűen a megbízóknak. Az esztétikai szempontoktól eltekintve, két alapvető különbség már első pillanatra is kirajzolódott a két díjazott pályamű között. Míg Pártos Gyula a korabeli Fő utca - a jelenlegi Kossuth Lajos utca - vonalára merőlegesen tervezte meg az épület alaprajzát, s a közgyűlési nagytermet is az utca felé, északi tájolással rajzolta meg, addig Benkó a főút akkori állapotának megfelelően, az épület alaprajzát rombusz alakúra tervezte, ám a megyei közgyűlés termét a Tisza-part felé, a csendesebb és világosabb déli oldalra kívánta megépíteni. A megye vezetése tehát 1877 január végén - a pályázat végeredményétől függetlenül - még nem határozta el, hogy kinek a tervei alapján kívánja felépíttetni a megyeházát. Az 1877. március 19-i közgyűlésen azonban már az is eldőlt, hogy a kivitelezési tervek elkészítésére „a megyei székház építése érdekében kiküldött bizottság” javaslata alapján a pályázat második helyezettje, Benkó Károly kap megbízást. Csakhogy ez a döntés, illetve az elhatározás nyomán elinduló eseménysorozat jó néhány hónappal elodázta az építkezés tényleges megindítását. A pályázati eljárás első fordulójának lezárása, vagyis az építési bizottság 1877. január 22-i ülése, amely csupán a véleményező bizottság ítélete alapján a pályázat végeredményét mondta ki, új fejezetet nyitott a megyeházatervek történetében. Ezen az összejövetelen ugyanis arról is határoztak, hogy egy hónappal későbbre, február 23-ára ismét összehívják a testületet, mivel „kivitelre változatlanul elfogadhatónak ajánlott pályaművek nem találtattak”.102 Valószínűleg a pályázati eljárás megindítása után és a pályaművek benyújtása közben merült fel új szempontként, hogy az épület jobb elhelyezése, az alapterület bővítése érdekében a megyeszékhely által felajánlott Zöldfa vendéglő telke mellett fekvő, nyugatra eső utcát és a telektől a híd irányába, keletre eső két portát is megszerezzék a székházépítés céljából.103 A megváltozott helyszínrajz, a megnagyobbított telek azonban új tervek készítését tette szükségessé, így a felvetés alapján az építési bizottság 1877. február 23- 24-én tartott kibővített ülésére a nyertes pályázókat, Pártos Gyula és Benkó Károly budapesti műépítészeket, mint szakértőket is meghívták. 103 SIPOS O. 1878. 14. p. Vö.: FÜLÖP T. 2009/a. 139-184. p. 39
