Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
mellette lévő kistermek, a fő- és alispáni lakások, az előcsarnok és a lépcsők „dispositióját”, az egész épület áttekinthető, rendszerezett alaprajzi beosztását. E tekintetben apróbb észrevétel „az árvaszéki tanácsszobák” méretével, megvilágításával, illetve a várnagyi lakás kamrájának hiányával kapcsolatban merült fel, s a bírák - egyes helyiségeket túlméretezettnek tartva - a számvevőség irodáit és az őrszobákat tartották túlontúl kicsinek. Pártos Gyula: „Az alkotmány védbástyája” c. tervpályázatának hosszmetszeti rajza Forrás: MNL JNSZML Tervrajzok gyűjteménye V 53. A pályázatot értékelő fővárosi építészek - a szolnoki építkezési áraknak megfelelően - a megvalósítási költségek alapján is rangsorolták a beérkezett munkákat. Az épület részeit külön árfolyamon számítva (a terem esetében 380 ft/négyszögöles, az emeleti rész esetében 300 ft/négyszögöles, míg a földszinti rész esetében 130 ft/négyszögöles árral kalkulálva), első helyre 258.500 forintos bekerülési összköltséggel „Az alkotmány védbástyája”, míg második helyre, 285.700 forintos költségvetéssel a „Megfogyva bár, de törve nem” pályázatot rangsorolták.94 A bírálóbizottság költségszámításaiban alkalmazott eljárásmód ugyancsak felvet néhány kérdést, hiszen a későbbi módosítások során a kivitelezéssel végül megbízott tervezőnek - jóllehet olcsóbb alapanyagokkal, de nagyobb alapterületű épülettel számolva - sikerült a megye Uo. 12-13. p. 36
