Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878

megtartotta alakuló ülését.63 Hivatalosan is megkezdődött a megyei közigazgatási rendszer kiépítése, a megyehatárok pontosítása, a szolgabírói járások kijelölése, a tisztikar hatáskörének és feladatainak meghatározása. Mint az egyik legfontosabb probléma, már az első ünnepi közgyűlésen napirendre került a törvényhatóság székházának és a megyei hivatalok ideiglenes elhelyezésének kérdése. A megyei bizottság ekkor tárgyalta meg Scheftsik István 1876. szeptember 3-án benyújtott írásbeli indítványát, amelyben Szolnok polgármestere egy „hat tagú küldöttség” létrehozására tett javaslatot. Az előterjesztés szerint e bizottság feladata lenne, hogy megvizsgálja, és a következő közgyűlésig jelentse, miként lehetne a megye székházát a leggyorsabban felépíteni.64 Az előterjesztés alapján a közgyűlés 10/30-as számú határozatával hozta létre azt a 6 tagú bizottságot, amely a megyegyűlés és a hivatalok szolnoki elhelyezését kapta feladatául. A „székházépítési bizottság” Sipos Orbán alispán elnökletével, valamint Scheftsik István szolnoki polgármester, Halassy Kázmér megyei főszámvevő, Kövér Károly, Móczár János, Okolicsányi István és Pap Elek bizottsági tagok közreműködésével 1876. szeptember 16-án kezdte meg munkáját.65 A testület feladata kettős volt: egyrészt a bizottságnak javaslatot kellett kidolgoznia az új épület belső szerkezetére, az építési költségek előteremtésére, másrészt meg kellett vizsgálnia, hogy a megyei közgyűlés és hivatal intézményei miként helyezhetők el a leghamarabb az új megyeszékhelyen, Szolnokon.66

A megyei törvényhatóság szolnoki elhelyezése során több variáns is felmerült, ezért a bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az ingatlanvásárlás, az épületbérlés, vagy az új székház építése a legoptimálisabb megoldás. Szolnok, az új megyeszékhely ugyanis a XIX. század derekán még nagyon kevés olyan épülettel rendelkezett, amely alkalmas lett volna a megyei közgyűlés és törvényhatósági hivatalok megfelelő elhelyezésére. Az első pillanatban két rövidebb távú megoldás mutatkozott, ezért a „székház bizottságnak” mérlegelni kellett, hogy az új törvényhatóság számára anyagi és

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Hivatalos Közleményei, 1876. 1. sz. 1876. szept. 7.; MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 4.

MNL JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 4. Scheftsik István bizottsági tag

indítványa a Jász-Nagykun-Szolnok megye törvényhatósága 1876. szept. 4-i közgyűlésére. Szolnok, 1876. szept. 3.

SIPOS O. 1878. 2. p.

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Hivatalos Közleményei, 1876. 1. sz. 1876. szept. 7.

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 7/29. és 7/ 31. 1876.;

Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 4.

25