Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
I. A vármegyeháza megépítése 1876–1878
infrastrukturális szempontból vajon Szolnok korábbi polgármestere feleségének, Hubay Ferencnének az ajánlatát fogadja el, s új székház felépítése helyett a család tulajdonában álló Magyar Király Szállót vásárolja meg, illetve a Szolnok által felajánlott - ugyancsak a Hubay család tulajdonában lévő törvényszéki épületet veszik ideiglenesen bérbe.67 Mivel egy új székház építése a tervezési és kivitelezési munkákkal együtt akár több évig is elhúzódhat, s egy új épület megépítése jelentős költségekkel terhelheti az épphogy csak megformálódó közigazgatási egység valamennyi településének költségvetését, a megye vezetői - bár az új, reprezentatív székház terve mind Szolnok város, mind a megyei közgyűlés képviselői között nagyobb támogatást élvezett - elméletben nem zárták ki az esetleges épületvásárlás és átépítés lehetőségét sem. így jöhetett számításba Szolnok rendezett tanácsú város első, 1876. elején lemondott polgármestere, Hubay Ferenc feleségének a felajánlása, aki a férjével közösen birtokolt épületek egyikének megye általi megvásárlására tett javaslatot.68 S bár 1876 végén, az építési pályázatok kihirdetésekor Hubayné ajánlata még versenyben volt, végül a megye vezetése egy teljesen új székház felépítése mellett döntött, nem kívánva veszélyeztetni a megyeszékhely által felajánlott értékes telket és pénzt sem. A közgyűlés és a közigazgatás ideiglenes szolnoki elhelyezésének megoldására a bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy az új megyeháza felépítéséig használatba vegyék a Szolnok által térítésmentesen felajánlott, a Hubay- családtól bérelt kétemeletes „törvényszéki” épületet.69 A Hubay-féle ház ideiglenes használatba vétele mellett szólt, hogy az ingatlant már korábban is hivatali céllal, a törvényszék számára bérelte a város, s a főutcán, a leendő székház portájával szemközt, attól csupán karnyújtásnyira volt az ingatlan.70 A város ennek értelmében 1878. október 1-jéig térítésmentesen felajánlotta az épület első és második emeletét a megyei törvényhatóság újonnan kialakítandó hivatalainak.71 A nagyobb helyiséget igénylő közgyűlés számára pedig igény Uo. FÜLÖP Tamás: Egy „alázatos folyamodás” margójára. Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székházának megépítéséhez. In: Levéltári Szemle, 2009. 2. szám. 69-82. p. SIPOS O. 1878. 2. p. A végül igénybe vett Hubay-féle kétemeletes épületet eredetileg Obermayer Lajos ácsmester építtette bérház céljára, amit 1860-ban Hubay Ferenc vásárolt meg. 1885-től törvényszék, 1894-től posta, 1932-től leányiskola működött benne, ma a Varga Katalin Gimnázium épülete. SIPOS O. 1878. 2. p. 26
