Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
A B-listázások után jelentkező súlyos létszámhiányt a későbbiekben mesterségesen is fenntartották az ország vezetői. A szűkre szabott létszámkeretek okának egyértelműen a pénztelenség, a már említett infláció tekinthető, melyet a kormányzat a közigazgatás kiadásainak csökkentésével igyekezett visszafogni. A háború utáni első években a vármegye pénzügyi helyzete így is nagyon súlyossá vált, az adófizetés is mélyponton volt, s mivel a közületeknek tartalék pénzkészletük nem volt, a legszükségesebb kiadásokat sem tudták teljesítem. A gazdasági életre nyomasztó súllyal nehezedő, ma már szinte felfoghatatlan mértékű infláció a komoly újjáépítési munkálatokat olykor nemcsak késleltette, hanem néhány esetben teljesen el is lehetetlenítette. Vármegyénknél sem volt ez másképp, készpénzfedezet hiányában hónapokig nem állt módjában a fennhatósága alá tartozó különböző középületeken a legsürgősebb javítási munkálatokat elvégeztetni, mivel a befolyó jövedelmet igyekeztek elsősorban a személyi juttatások kifizetésére biztosítani.437 A világviszonylatban is elsők között jegyzett 1945-1946-os hiperinfláció azonban a megye saját bevételeit is felemésztette olyannyira, hogy azok a kiadások 10 %-át sem fedezték. A teljes pénzügyi csőd szélére került vármegye ezért az infláció idején gyakorlatilag állami kölcsönből élt.438 Nagyobb beruházásról, a vármegyeháza esetleges bővítéséről, átépítéséről álmodni sem lehetett. Az épület fejlesztése terén a helyreállítási munkákon túl annyi előrelépés történhetett a tanácsrendszer bevezetéséig, hogy új telefonközpontokat szereltek fel, például a főbejárat portájánál. A hivatal további, ugyancsak az új, stabil pénz, a forint bevezetését követő beruházása egy Matford gyártmányú, 5 személyes, csukott karosszériájú, 2.000 köbcentiméteres személygépkocsi megvásárlása volt a vármegyei törvényhatóság részére 1946 novemberében.439 Az igazoltatási és B-listázási eljárásokkal megtizedelődő vármegyei közigazgatásban ellentétes irányú fejlődésként, bővülésként csak a vármegyei földhivatalok megszervezését említhetjük. Ezek életre hívását a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. M.E. számú rendelet értelmében meginduló földreform tette indokolttá. Ennek végrehajtását 1945 tavaszán azonnal meg kellett kezdeni, s törvények értelmében már addig is negyedévente kellett volna sort keríteni, ám ez csak ezután vált lehetségessé. MNL JNSZML KL-es ir. A vármegyei alispánjának időszaki jelentése. Szolnok, 1947. jún. 16. MNL JNSZML Alispáni iratok 1441/1947. MNL JNSZML KL-es ir. JNSZ vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése. Szolnok, 1946. márc. 21. 134
