Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
míg a földigénylők elbírálását és fellebbezéseit a Községi Földigénylő Bizottságok, illetve a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok intézték, a hivatalos ügyintézést, telekkönyvezési az ekkor megalakuló vármegyei földhivatalok hatáskörébe utalták. Szolnokon Dr. Öreg Jánost bízták meg a vármegyei Földhivatal megszervezésével és vezetésével.440 Mindezeken túl meg kell állapítanunk, hogy az újrakezdés kezdeti éveiben a legfőbb kihívást végső soron nem is az épület, vagy a hivatal fejlesztése, hanem sokkal inkább a legalapvetőbb életfeltételek biztosítása és fenntartása jelentette. Érthető, hogy a vármegyei közigazgatás számára is az éhező lakosság liszttel való ellátása és a munkanélküliség leküzdése jelentette a legégetőbb feladatokat. Az országosan is rendkívül rossz terméseredmények pedig csak tetézték a gondokat, különösen az elemi csapásoktól leginkább sújtott vármegyénkben. Az egymást váltó főispánok, mint közellátási kormánybiztosok, pártállástól függetlenül minden követ megmozgattak a lakosság kenyérszükségletének biztosítására, ám ez még 1947-ben is csak a kenyérfejadagok leszállításával (1947. június 1-jén 15 dkg) volt lehetséges.441 Jól mutatja a lakosság nyomorát, hogy a vármegye kb. 440.000-es lakosságából átlagosan 140.000-170.000 fő között volt az ellátatlanok száma, vagyis az embereknek 35-40 %-a (!) részesült hatósági ellátásban.442 A közellátási nehézségek leküzdését segítették a lakossági felajánlások és a különböző külföldi (pl. amerikai, svájci, svéd) adományok. Az emberek ruhaszükségletének biztosításában szintén a külföldi adományok jelentettek jelentős segítséget. Az a körülmény, hogy a vármegye a lélekszámához és szociális viszonyaihoz képest olykor több külföldi adományban részesült, mint más megye, annak volt köszönhető, hogy a Szociális Felügyelőség a külföldi szerveknél eljárt és azok képviselőit meghívta a megyébe, hogy személyesen győződjenek meg az itteni viszonyokról.443 A korgó gyomorral, rongyokban munkába járók, a gyermekeikért aggódó anyák érzelmeit, indulatait kordában tartani, a gyárak sztrájktörekvéseit, bérköveteléseit leszerelni komoly kihívást jelentett az új hatalom vezetői számára. Volt azonban olyan eset is, amikor a pártok versengésében az utcára vitt éhező tömegekkel igyekeztek kimondatni a döntő szót, egyes pozíciókért 440 Uo. 6179/1946. 441 MNL JNSZML KL-es ir. A vármegye alispánjának időszaki jelentése. Szolnok, 1947. jún. 16. 442 Uo. Szolnok, 1947. márc. 24. 443 MNL JNSZML KL-es ir. A vármegye alispánjának időszaki jelentése. Szolnok, 1947. jún. 16. 135
