Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
III. A megyeháza és a megye közigazgatása a második világháború után a tanácsrendszer bevezetéséig
kimutatást vezettek arról, hogy kinek, hol, mennyi párttagja és hogyan dolgozik. Az alkalmazottak pedig maguk is rákényszerültek arra, hogy valamelyik politikai erő szárnyai alatt keressenek védelmet és ilyen, vagy olyan színű párttagkönyvvel igazolják régtől fogva demokratikus beállítottságukat, megbízhatóságukat. A megfelelő személyek kiválasztásán túl nehezítette az újrakezdést az is, hogy Szolnoknak nemcsak a városi és megyei vezetői, hivatalnokai, hanem magának a lakosságnak is döntő része elmenekült a szovjet hadsereg elől. A majd negyvenezres lakosságból csak valamivel több, mint négyezren merték lakóhelyükön bevárni a „felszabadulást”. Ez a szám a front elvonulását követően ugyan lassú emelkedésnek indult, ám 1944 végére is csak a tizennégy ezret érte el. Az erős létszámhiánnyal küzdő vármegyei központi közigazgatás a mindinkább növekvő feladatait csak a legnagyobb erőfeszítés mellett, a hivatalos időn túlmenő munkateljesítménnyel tudta ellátni. A szükséges szakképzettség, hozzáértés hiányát azonban így sem lehetett pótolni. A közigazgatás megtisztítása, avagy korabeli szóhasználattal élve a „népellenes, reakciós elemek” eltávolítása ráadásul nem ért véget a közvetlenül a háború végén lezajlott igazoltatási eljárásokkal, 1946-ban egy újabb rostálás, az ún. B-listázás követte. Az 5000/1946. M.E. számú rendelet alapján felállított szanálási bizottság a vármegye központi igazgatása és üzemei részéről, 202 személyt bírált el és közülük 102 személy elbocsájtása mellett döntött.435 A megyei, városi és községi közigazgatásban összesen 2.890 közalkalmazott ügye került elbírálás alá, akik közül 1.040 személytől váltak meg. Az elbocsátottak tekintélyes része szakképzett tisztviselő volt, pl. községi vezetőjegyzők, városi mérnökök, adóügyekkel foglalkozó tisztviselők, adótisztek. A rendeletet az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében adták ki, de a vármegyei, városi és községi önkormányzatoknál lévő közalkalmazottak felülbírálása kiváló alkalmat jelentett az új demokrácia szempontjából politikailag nem elég megbízható személyek eltávolítására is. A szakképzett munkaerő hiánya, a közigazgatás működésében jelentkező fennakadások azonban ismét másodlagos szempontnak számítottak.436 MNL JNSZML KL-es ir. JNSZ vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése. Szolnok, 1946. aug. 27. MNL JNSZML KL-es ir. JNSZ vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése. Szolnok, 1946. aug. 30. Az újrakezdés nehézségeit és fokozatosságát érzékelteti az a tény is, hogy JNSZ vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1946. március 21. napján tartott közgyűlésén hallgatták meg a háború utáni első alispáni beszámolót. Erre a 133
