Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
húzódó partszakasz rendezését.381 Ezek a jelentős beruházásokat igénylő városfejlesztési és parkosítási munkálatok Szolnok XX. század első felében tapasztalható fejlődésének talán leglátványosabb részét képezték. Ehhez mindenképp kedvező feltételeket teremtett az 1920-as évek második felében Szolnokot is elérő gazdasági stabilizáció, valamint a Trianon utáni konszolidációt segítő külföldi kölcsönök beáramlása is. A megyeszékhely még az 1920-as évek első felében a monarchia elinflálódott fizetőeszközével, a koronával könnyedén kifizette korábbi jelentős tartozásait, így az értékálló pénz bevezetése után megnyílt az út az újabb beruházások előtt.382 A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok részére a törvényhozás az 1925. XXII. te. révén biztosította „hasznos beruházásaik költségeinek fedezésére” a külföldi kötvénykölcsönök felvételét.383 Szolnok két világháború között tapasztalható gazdasági fejlődése - átmeneti jellege ellenére - látványos eredményeket hozott a Tisza-parti panorámát és az egész városképet illetően is.384 De e városfejlesztési koncepciót - miként a megyeháza bővítését - a szűkös helyi erőforrások miatt sem a megye, sem a város nem alapozhatta saját költségvetésére, így az építkezéseket jórészt a törvény által biztosított külső forrásokból finanszírozta mind a törvényhatóság, mind a megyeszékhely. Szolnok már 1925-ben megkezdte a jelentősebb összegű külföldi kölcsönök felvételét. A képviselőtestület 1925. július 3-án döntött arról, hogy a kormány által biztosított évi 7,5 %-os kamatú, 20 éves lejárati idejű külföldi kölcsönből részesülni kíván. A kölcsön felvételének egyik feltétele volt, hogy a felvett összeg háromnegyedét „hasznot hajtó beruházásokra”, vagyis elsősorban építkezésekre lehet fordítani. A város ezért úgy döntött, jelentős beruházásokkal, bérház-, szálloda- és fürdőépítésekkel kívánja a megyeszékhely infrastruktúráját bővíteni.385 Az előzetes számítások szerint az építkezések és beruházások költségei elérték a 26 milliárd koronát, ezért a kötvény formájában felvenni szándékozott összeget 2 millió aranykoronában határozták meg, a hitel fedezetéül pedig a város kereseti- és CSEH G. 2006. 88-91. p. E partszakaszon építette fel id. Scheftsik István malomipari és fűrészüzemi vállalkozását. A Szent István gőzmalom előtti partszakasz a kamarától 1880- ban került ifj. Scheftsik István révén a család tulajdonába, amely ingatlanszerzéssel kapcsolatban hosszú pereskedés kezdődött a város és a vállalkozó között. GULYÁS K. 2000. 47-50. p. Magyar Törvények. 1925. évi törvénycikkek. Bp., 1925. 122-127. p. 1926-ban kezdődött meg Szolnokon többek között a színház átépítése és a városi bérház megépítése is. Vö.: MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 29, 51, 52, 53/1926. 1926. jan. 25. MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 9640/1925. 1925. júl. 3. 116
