Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
forgalmi adó részesedésből eredő jövedelmét állították. A testület által egyhangúlag támogatott döntést pedig azzal indokolták, hogy „ezen beruházások foganatosításával mindazon kulturális és szociális, valamint közegészségügyi törekvéseket szolgálják, amik ma már alig odázható feladatai a városnak”, vagyis ezek az építkezések nemcsak „fontos szükségletei a városnak”, hanem „a befektetett tőkék megfelelő jövedelmezősége mellett azoknak állandósítását is biztosítja, a helyi iparnak és kereskedelemnek bőséges kereseti lehetőséget nyújtanak s azon kívül a szolnoki munkások százait tisztességes kenyér keresethez juttatják ”.386 A kölcsön jóváhagyott összegét több részletben folyósították a városnak, s ellentétben a vármegye javaslatával a pénzek elhelyezését helyi pénzintézeteknél oldották meg. 387 A folyópartra tervezett gyógy- és népfürdő megépítése azonban felvetette a város felőli Tisza part teljes rendezését. Ezért a város elhatározta, hogy „a Tisza foly ónak Szolnok város felőli partrészletének rakparttá való kiépítését” kezdeményezi.388 A nagyszabású munkálatok sikeréhez a város felkérte „a Szolnok város közönsége jogos érdekeiről atyailag gondoskodó, [...] Szolnok város történetébe arany betűkkel beírt díszpolgárát” Almásy Sándor főispánt, hogy az ország vezetése előtt támogassa a megyeszékhely ez irányú törekvéseit.389 A város tehát úgy döntött, a külföldi kölcsönből megindított beruházások részeként - saját erejéből - megkezdi a megyeháza mögött lévő, „a Tisza hídtól a ref templomig terjedő Tiszapart részlet, valamint a búza piacznak a parkírozását”, és a „tiszaparti sétánynak” a létrehozását is.390 A közgyűlés úgy döntött, hogy a parkosítás munkálataival Rerrich Béla műépítészt bízza meg.391 A Szolnok város által megindított nagyszabású területrendezési és városfejlesztési munkálatok, illetve az érintett partszakasz fejlesztése a vármegye vezetőit is arra ösztönözte, hogy minél hamarabb megindítsák a megyeháza épületének régebb óta tervezett bővítését. A vármegye vezetése 1926 nyarán döntött arról, hogy hasonlóan Szolnok városához, egy jelentősebb összegű külföldi kölcsön felvételével kívánja 386 Uo. 387 MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 242/1925. 1925. okt. 30. Vö.: MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 1019/1926. 1926. nov. 25. 388 MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 243/1925. 1925. okt. 30. 389 Uo. MNL JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 244/1925. 1925. okt. 30. 391 Uo. 117
