Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében

közigazgatási bizottságokban. A tiszti főügyész maradt változatlanul a törvényhatóság jogtanácsosa, a jogszabályok érvényre juttatásának felelőse. Fegyelmi ügyekben ugyancsak a tiszti főügyész képviselte a közvádat. A járás első tisztviselője továbbra is a főszolgabíró maradt, ő volt általában az elsőfokú közigazgatási és rendőrhatóság. Az 1929. évi törvénnyel megszűnt a vármegyei állandó választmány, amely a közgyűlési ügyeket készítette elő. A közigazgatás reformjáról szóló törvény egyúttal kiterjesztette a kormány jogkörét a törvényhatósági bizottság feloszlatására is, amennyiben az a törvénnyel, avagy a törvény alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedne, gazdálkodását válságos helyzetbe hozná, vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsítana. A törvény arról is rendelkezett, hogy a korábbi rendezett tanácsú városokat megyei városokká alakítják át, lehetőséget biztosítva a fejlettebb településeknek arra, hogy kikerüljenek a vármegye vagyonfelügyelő hatásköre alól. A vármegyék és a megyei városok között, mint közigazgatási egységek között a legnagyobb különbség az volt, hogy a vármegye elsősorban közigazgatási egység volt és maradt, míg a város feladatainak sokkal nagyobb körét kötötték le a vagyonjogi kérdések, a város vagyonának hasznosítása, a gazdálkodás és az adópolitika érvényesítése. A megyei városok legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés maradt, a település élén - bővülő hatáskörrel - továbbra is a polgármester állt. Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye két világháború közötti fejlődésére

mindenképp pozitív hatással volt az a tény, hogy az ország államfője, Horthy Miklós kormányzó megyei származású volt. Mindezt kiegészítette a vármegye és a város vezetőinek kiváló kapcsolatrendszere, Zrumetzky Viktor, Tóth Tamás polgármesterek, valamint Almásy Sándor, báró Urbán Gáspár, roffi Borbély György főispánok, illetve Alexander Imre személyes presztízse.

A megyeháza folyó felé eső épületrészének bővítése az 1920-as évek közepén mind időrendileg, mind városrendezési szempontból egybeesett a megyeszékhely legszebb Tisza-parti részeinek területrendezési-városfejlesztési törekvéseivel.380 A XX. század elejére Szolnoknak sikerült az egykori kamarai város kincstári tulajdont képező Tisza-parti ingatlanjait, illetve a Scheftsik család tulajdonában lévő telkeket megvásárolni, mindez pedig lehetővé tette a hídtól nyugatra eső, a megyeháza és a jelenlegi Szigligeti Színház mögött

Ezt igazolja a Tisza Szálló és városi fürdő építésének megkezdése is. Szolnok képviselőtestülete 1926. január 18-án döntött a városi fürdő és szálloda létesítéséről, majd 1926. május 28-án fogadta el a szálloda építési szerződését, a vármegye törvényhatósági bizottsága pedig 1926. augusztus 10-én hagyta jóvá a határozatot. MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 735/1926. 1926. aug. 10.

115