Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
1910 tavaszán gróf Almásy Imre főispán leköszönt posztjáról, az uralkodó 1910. március 4-én Horthy Szabolcsot nevezte ki a vármegye új főispánjává.316 Horthy Szabolcs kinevezése a vármegye közéletében nagy meglepetést keltett, hiszen az új főispán nemcsak alig ismert vidéki fiatal középbirtokosnak számított, hanem rendkívül csekély közigazgatási gyakorlattal is rendelkezett.317 Horthy kinevezését elsősorban az 1910-es belpolitikai helyzetnek köszönhette, a Wekerle-féle koalíciós kormány bukása után a döntően függetlenségi érzelmű megyében a ’67-es kiegyezés iránt feltétlen elkötelezettséget tanúsító személy nem akadt a posztra. Az új főispán a Szabadelvű Párt utódjának számító Nemzeti Munkapárt megyei szervezetének kiépítésében játszott meghatározó szerepet, így kerülhetett a főispáni székbe. A beiktatási ceremóniára 1910. március 16-án rendkívüli közgyűlés keretében került sor, ahol az új főispán testvérei, Horthy Miklós fregattkapitány, királyi szárnysegéd, Horthy István huszárőrnagy és Horthy Jenő is megjelentek. Horthy Szabolcs beiktatása utáni beszédében „Közigazgatás, közgazdaság és politika. ” címszavak alatt foglalta össze főispáni működésének legfontosabb pilléreit.318 Ezek közül ténykedésének középpontjába mégis a legutolsó szempont, a politikai került: Horthy Szabolcs, ha kellett, erőszakos eszközökkel is érvényesítette a Munkapárt érdekeit a vármegyében.319 És bár politikai és közigazgatási módszerei miatt az ellenzék által nem éppen kedvelt személyiségnek számított, főispánként elévülhetetlen érdemeket szerzett a megye és a megyeszékhely gazdasági, kulturális életének fejlesztésében. 1911- ben közreműködött a megyeszékhely felsőkereskedelmi iskolájának megalapításában, szerepet vállalt a jeges áradás által elsodort fából készült hidat felváltó modern szolnoki közúti Tisza-híd megépítésében, támogatta a Szolnoki Cukorgyár létrehozását, és biztosította a vármegye anyagi hozzájárulását a szolnoki színház felépítéséhez.320 Horthy Szabolcs a vármegye főispánjainak sorában minden bizonnyal a legellentmondásosabb személyiségnek tekinthető, s erre rászolgált halálával is, hiszen a 13. Jászkun Huszárezred tartalékos főhadnagyaként - négy hónapos frontszolgálat után - 1914. november végén, parancsteljesítés közben az orosz fronton hősi halált halt.321 A főispán hősi halála, amely az emberi helytállás és példamutatás 316 Uo. 23, 24/1910. 1910. márc. 16. 317 CSEH G. 1993. 369. p. 318 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 27/1910. 1910. márc. 16. 319 CSEH G. 1993. 371. p. 320 Uo. 372. p. 321 Uo. 373. p. 101
