Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
1745. május 6. Mária Terézia a jászok és kunok megváltását megengedi, kiváltságait megerősíti és részükre pallosjogot adományoz Mi Mária Terézia isteni elősegítő kegyelmességből Magyarország, Csehország, Dalmáczia, Horvátország, Tótország, Ráma, Szerbia, Gácsország, Ladomér, Kunország, Bulgária királynője [...] stb. Jelen okiratunk rendjén emlékezetébe ajánljuk mindazoknak, a kiket megillet, hogy mint a jász és mindkét, ugyanis nagy- és kiskun királyi koronakerületeink és az azokban fekvő összes helységek küldöttjei, eszélyes és körültekintő híveink: Horváth András, Nánássy János és Varró István, - az igazságszolgáltatásnál királyi személyes jelenlétünk helytartója, Tekintetes és Nagyságos gyaraki Grassalkovich Antal gróf előtt - múlt február hó 28-án, saját és a többi összes jászok és kunok avagy filiszteusok nevében és személyük helyett, mint törvényes és teljes hatalmú megbízottak előadtak és bemutattak Nékünk különféle, az ő bizonyos mentességeikről, szabadalmaik és előjogaikról szóló, régi és ősi kiváltságleveleket, melyek különböző hajdani magyar királyoktól, dicsőséges emlékű elődeinktől származnak és alázatosan esedezének, hogy kegyesen tekintetbevéve elődeinknek, a szinte e kerületekben élt őseiknek, különböző alkalmakkor és körülmények között, igen sokszor vérük ontásával is, néhai megdicsőült magyar királyok és az ország szent koronája iránt tanusitott hivségés és hasznos áldozatkészségüket, nemkülönben saját maguk szolgálatait és érdemeit, melyeket különböző esetekben, király, birodalom, közjó és ép úgy a Mi Felségünk érdekében is hűséggel és hasznosan teljesítettek és szereztek, jelesen midőn a közelmúlt török háború alatt, a tatároknak magyar birodalmunkba legutóbbi betörése, a Tiszántúli részek eláramlása és ellenséges elpusztítása alkalmával, az előbb említett kerületek mostani népei és lakosa tekintélyes számban fegyvert ragadva, a lakosok egyrészét iszonyú rabságba hurczoló, a helységeket elhamvasztó, a jelzett országrészekben tűzzel- vassal ellenségesen romboló, előbb említett tatárokat üldözve és számos rabot kezeikből kiragadva, a köznek mérhetlen hasznára, az országból kipusztítani segítették; továbbá, melyeket a közbékét és nyugalmat megzavarni akaró istentelen és lázadó Peró- követők elnyomásában a porosz király erőlködései ellen négyszáz felfegyverzett és minden katonai szükséglettel jól ellátott lovasnak sziléziai táborunkba küldésében; Békés megye területén, a Haller- ezred egy parancsnokló tisztjei ellen fellázadt csapatjának elnyomásában tanúsítottak és jövőben erejükhöz mért hűséggel és készséggel tanúsítandó szolgálataikat; ezen előbb bemutatott ősi királyi kiváltságleveleiket, amenynyiben az ország törvényeivel nem ellenkeznek, kivonatosan, kegyelemmel megerősíteni, a kerületekhez ősidőktől fogva tartozó összes helységek és puszták használatába e kerületek lakóit kegyesen vissza-bocsátani, a pallosjog gyakorolhatásának kegyes megengedését ezen kiváltságokhoz külön kifejezetten csatolni méltóztassunk. Miértis meghallgatva és megfontolva úgy némely híveink alázatos ajánlatát, mint az előbb említett Jászok és a mindkét Kunság népeinek és lakóinak Felségünkhöz intézett legalázatosabb könyörgését, de leginkább azért, mert az emiitett három kerület és azok lakosai, mostani legsúlyosabb háborús szükségünkben is, szolgálatunkra saját pénzükön és költségükön ezer felfegyverzett és más katonai szükséglettel jól felszerelt lovast adnak és állítanak, úgy a jövőben az országnak általános vagy részleges felkelései alkalmával is erejük és lehetőség szerint fegyvert fognak és ezen kívül e hármas kerületeket eddig birtokoló rokkant katonáink pesti házától magukat megváltandó: ötszázezer, javítások árában és költségeiben pedig tizenöt ezer Rhénes forintokat letesznek és az ország közadójának rajok eső része mellett és azonkívül, nádori tiszteletdijképen, melyet most Királyi Kincstárunk fizet, évenkint és kellő időben, ide királyi kamarai kincstárunkhoz tizenkétezer hatszáz Rhénes forintot érő háromezer aranyat fizetni ígérnek, sőt fölül megnevezett teljhatalmú megbízottjaik által a folyó év április havának huszadik napján ezekre írásban jogerősen és együttesen magukat kötelezték és lekötötték, mint azon kerületek testülete felelősséggel azon helységekért is, melyek az előbb felsorolt feltételekhez hozzájárulni nem akarnának; fentebb megnevezett Horváth Andrásnak, Nánássy Jánosnak és Varró Istvánnak, ugy maguknak, mint az általuk képviselt összes többi jásznak és kunnak a fenti módon beadott, kegyesen elfogadott kérelme szerint, ezen kerületek imént bemutatott kiváltságokmányait, amennyiben az 88