Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

ország törvényeivel nem ellenkeznek és mostani állapotukban és életmódjukban hasznukat vehetik, [...] újabb kegyelmünkből és bőkezűségünkből ez előbb emiitett három kerület népeinek és lakosainak, külön-külön bármely kerületben. [...] pallosjogot kegyesen hozzáadandónak és adományozandónak tartottuk [...] Teljesen saját különös kegyelmünkből és jóságunkból a mondott kerületek lakóinak fejedelmileg azt is megengedjük kegyesen: Hogy magukat rokkant katonáink pesti házától, a leteendőket megelőzőleg meghatározott módon letévén megválthassák; E szerint teljesítetvén ez a megváltás, jövőben pedig, mint ahogy előre bocsátva van, királyi kamaránk kincstáránál évente azt, mivel királyi közadónkba és ezen kivül a nádori tiszteletdíj czimén tartoznak, lefizetvén, az e három kerülethez jogszerint és a régi idők óta tartozó, név szerint: Jászberény, Karczagujszállás és Halas városokat, szinte igy Árokszállás, Apáthi, Fénszaru, Felső- vagy Gál-Szent-György, Dósa, Jákóhalma, Mihályteleke, Alsó-Szent-György, Ladány, Kisér, Madaras, Kunhegyes, Kisújszállás, Turkevi, Kun-Szent-Márton, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kun-Szent-Miklós, Laczháza, Dorosma, Félegyháza és Majsa helységeket: Ezeken kivül: Boldogháza, Agó, Négyszállás, Szent-András, Asszonyszállás, Magyarka, Bóltsa, Ködszállás, Orgonda, Szent-Miklós, Kápolnás, Fábiánka, Kolbász, Kis- és Toó-Turgony, Marjalaka, Kis-Kaba, Móricz, Póhamara, Csorba, Mesterszállás, Bodoglár, Tajó, Kis-Balázs, Bösztör, Babony, Kató, Csókás, Lajos, Mizse, Kocsér, Kara, SzentLászló, Móriczgátja, Szánk, Orgovány, Kis-szállás, Galambos, Ferencszállás, Jakabszállás, Bene, Csólyos, Ágasegyháza, Pálka, Kömpöcz, Matkó, Kerekegyháza, Átokháza pusztákat, a hozzájuk tartozó Seregélyes, Pálos, Üllés, Zsana vagy Kőkút, Mérges, Kigyós, Fejértó, Füzes, Balota, és Jakabháza kisebb szállásokkal, amennyiben eddig maguk vagy rokkant katonáink említett házának révén tényleg birták, használatra és haszonélvezetre - de anélkül, hogy elidegeníthetnék, - birtokukba vegyék [...] Végre befejezésül a sürün emiitett Jászok és Kunok iránt túláradó jóságos királyi kegyünkből és kegyességünkből nagylelkűen megengedjük, hogy ugyanezen három kerület, azok népei és lakosai, az előbb átvizsgált vagy jövőben még nyerendő mentelmeikkel, szabadalmaikkal és kiváltságaikkal a nádori biráskodás és igazságszolgáltatás alá helyeztessenek az országos ügyekben azonban királyi helytartó tanácsunktól függjenek [...] Kiadatott őszintén kedvelt hívünk tekintetes és nagyságos Battyán Lajos gróf Német-Ujvár örökös urának, [...] magyarországi birodalmunk kanczellárjának keze által, ausztriai Bécs főherczegi városunkban, május hava hatodik napján, az Ur ezer hétszáz negyvenötödik esztendejében [...]: Mária Terézia, Battyán Lajos gróf, Koller Ferencz [...] Forrás: KELÉ József: A Jász-Kunság megváltása. Bp. 1903. 121-127. p. - Nyomtatásban megjelent: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 60-62. p. A Jászkun Kerület lakóinak panaszai, a porosz háborúkban viselt terheik nyomán Mária Terézia 1745 május 6-án engedélyezte a feudális alávetés alóli egy összegű megváltakozást. Ez volt a redemptio, melyet sokan az első magyarországi örökváltságnak tartanak. Ennek értelmében a lakosok kötelezték magukat az eladatás össszegének és kamatainak visszafizetésére, vállalták ezer lovas katona kiállítását és felszerelését és a nádori cenzus évenkénti megfizetését. Cserében visszakapták kiváltságaikat, megszűnt földesúri alávetettségük, s az ország személyileg szabad lakosai lettek. A továbbiakban a Jászkun Kerület jogrendje Mária Terézia 1745. május 6-iki kiváltságlevelén, annak az 1751. évi, országgyűlés által a 25. törvénycikkben is megerősített változatán, valamint az 1799-ben József nádor által kiadott Jászkun Statútumokon alapult. 89