Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

kötelességének tekinti és minősíti, s annak megvalósítására nézve - a lehetőség határain belül - a sürgősséget kimondja; [...] A községi képviselőtestület egyhangúlag hozott határozattal kimondja - név szerinti szavazás útján, hogy a hősi halottak emlékeinek megörökítését tovább nem odázható legszentebb hazafias kötelességének tartja és közügynek tekinti. A hősök emlékét szoborral kívánja megörökíteni. / Az emelendő szobor költségeinek fedezésére az 1921. év 1922. évi költségvetés terhére 125125 összesen 250.000 Kt, továbbá a vadászati haszonbér összegéből 10 000 K-t, végül az államkölcsön kötvényben levő 43.471 K. 31 fillért megállapít s utasítja a község elöljáróságát, hogy a f. évre pótköltségvetést a jövő évre pedig rendes költségvetést készítve gondoskodjék e költségek fedezetéről. A községi elöljáróság mellé egy szoborépíttető végrehajtó bizottságot alakít, s tagjául Gróf Bolza József Oméltóságát, valamint Szász Gusztáv, B. Bézi Zsigmond és Illési Sándor képviselő testületi tagokat kéri fel és küldi ki. Egyben felkéri a vármegyei vitézi széktartóságot a helybeli 2 vitézi telek átadását lehetőleg akkor eszközölje amikor az emelendő szobor lelepleztetik, hogy az élő és halott hősök egyszerre ünnepeltessenek. A másolat hiteléül: Tiszakürt, 1922. május 31. Máthé h. főjegyző SZML. Alispáni ir. 19.644/1922. sz. Az I. világháborúban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye színmagyar lakossága óriási véráldozatot hozott. A bevonult férfiak nemcsak az orosz és a szerb frontot, hanem Doberdó poklát is megjárták és mindenütt becsülettel helytálltak. 1921 és 1941 között a megye 59 településén állítottak fel az elesett hősöknek emlékművet. A legtöbb szobor és emlékoszlop nem egyedi alkotás, hanem a művészek több példányban elkészítették és ugyanaz a szobor az ország más részein is megtalálható. Mégis gyakran az egyetlen nevezetességei egy-egy községnek, melyeket a településeket bemutató képeslapok ábrázolnak. Az emlékművek felállítása jelentős pénzösszegbe került és olykor évekig elhúzódott. A tiszakürti szobrot, Kallós Ede művét csak 1927. június 6-án leplezték le. Az emlékmű eredeti formájában a legsikerültebb alkotások közé tartozott. A főalak Hungária szobra bal kezében Magyarország kis címerével díszített pajzsot, jobb kezében kardot tartott, a női alak fejére pedig a Szent Koronát mintázta a művész. A talapzaton 3 alakos szoborcsoport állt: Egy huszár kivont karddal oltalmazza anyát és gyermekét. 1922. május 28. Tudósítás Apponyi Albert jászberényi látogatásáról Előkészületek a fogadásra. Hetek óta köztudomású volt, hogy gróf Apponyi Albert, noha megválasztása egyhangúnak ígérkezett, mégis kötelességének tartja politikai elveit Jászberény város Főterén saját választói előtt kifejteni s e célból meglátogatja városunkat még május hónap valamelyik vasárnapján. Miután az első terminus nem volt alkalmas, a látogatás ideje május 2l-re lett megállapítva Apponyi Albert gróffal egyetemben. Erre az alkalomra mozgásba jöttek a párt és a város vezetőségéből alakult bizottságok s hogy derekasan is dolgoztak mutatja az a ritka eredmény, mely szerint minden az előírt program szerint a legszebb pontossággal folyt le. [...] 202