Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

embereit kész volna neki alávetni és rokonaival, véreivel és barátjaival s minden marhájával és ingó javaival Magyarországba bejönni és őt a catholicus hitben követni. Mit hallván a király, igen nagy örömmel telek el, mind azért, hogy ily, vele addig szinte egyenlő fejedelem, hatalma alá akarja vala magát vetni, mind mivel végrehajthatá tervét, ... annyi lelket megnyerve; s így a követeket, nem csekély ajándékokkal megtisztelve elbocsátván, említett Kötény királyhoz követeket s azokkal hithirdető barátokat külde, izenvén hogy őt és embereit kész befogadni s kérelmét teljesíteni, akaratjának szabad tetszése szerint. Elég az hozzá, miután a követek ide s oda többször jártak, említett Kötény embereivel útnak eredé, hogy Magyarországra jöjjön. A király pedig csudálatos hatalmassággal országa határáig elejébe mene, annyi kitüntetést és tisztességet tévén neki és embereinek, hogy azon ország lakói ember emlékezetét haladó időtől fogva se nem tettek, se nem láttak. Végre, miután sokaságuk miatt egy helyt könnyedén nem maradhattak, mivel hogy kemény és durva, hódolni nem tudó népek valának, ne hogy a magyarokat, vagy azok őket bántsák, tisztjei közül ada nekiek egyet, ki őket vezesse, s mindnyájuknak, kik mind mondák, cselédeiken kívül mintegy negyvenezren valának, költséget szolgáltasson, országa közepéig. Forrás: Magyarország történetének forrásai: I. kötet II. füzet. Rogerius siralmas éneke. - Fordította: SZABÓ Károly. Pest. 1861. 3-5. - Nyomtatásban közli: ANTAL Árpád: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 8-9. p. Kun harcos készenléti íjtartóval a székelyderzsi falfestményről (Pálóczi Horváth András: Besenyők, kunok,jászok. Gyomaendrőd, 1989. 62. p.) 16