Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Az olvasó számára talán meglepő, hogy Szolnok utcáinak és tereinek elnevezése viszonylag rövid múltra tekint vissza. Míg Buda, Debrecen, Esztergom, Szeged stb. városok esetében már a török kori utcanevek is ismertek, Szolnok első utcanévjegyzéke 1863-ból származik. Ezt a névjegyzéket Botár Imre már említett Szolnok települési viszonyai a XIX. században című kézirata közli. Az utcák felsorolásának eredeti dokumentumát a Szolnoki Pénzügy igazgatóság irattárában őrizték, ahol 1944 novemberében a többi adó- és pénzügyi irattal együtt megsemmisült. 1702-től Szolnok területe a Magyar Kamara birtokai közé tartozott. 1858-ban a mezőváros lakossága a kincstárral, a Kamara jogutódjával egyezséget kötött, melynek értelmében a város megszabadult a kincstár úrbéres fennhatósága alól, de a Szolnok határában lévő Alcsi és Tenke-Szentiványi puszták az állam birtokában maradtak.

1 Ugyancsak a kincstár rendelkezett a Zagyva torkolatnál lévő ún. vári telkek, a Tisza-parti sóházak és jelenlegi Dohányfermentáló környékén lévő szálház (itt folyt a tutajok faanyagának feldolgozása) és az ettől délre lévő téglaégető felett.

2 A sóházak ingatlanát 1882-ben Scheftsik István polgármester vásárolta meg.

3 A Szolnok környéki pusztákat a város lakossága ugyanebben az évben váltotta meg Szapáry Gyula pénzügyminiszter segítségével.

4 Utoljára, 1890-ben a szálház, az ún. Nagyportus területe került Szolnok város tulajdonába.

5 Az 1858-ban kötött úrbéri egyezség értelmében a város kötelezte magát a tagosítás, illetve az ezzel kapcsolatos mérnöki felmérések elvégzésére. A szolnoki utcanevek használata ezzel a megállapodással kapcsolatosan kezdődött meg. Szolnokon az utcák az 1850-es évek végéig nemcsak hivatalos névalakkal nem rendelkeztek, hanem általában a helyi szóhasználatban sem használtak utcaneveket. Kivételt csupán a Tisza-hídtól az Indóházig, az 1847-ben épült ún. ó-szolnoki pályaudvarig vezető Kő út jelentett, melyet az 1850-es évek elején köveztek ki.

6 Ezt az útvonalat Durchfahrt Strasse (Áthajtó út) néven jelölik a korabeli várostérképen.

7 A belterületről kivezető országutakat tószegi, körösi, abonyi, szelei, jászberényi és törökszentmiklósi utaknak nevezték irányuknak megfelelően. A törökszentmiklósi út Mauth-Dauth-Damm (Vámút) néven is ismert, mivel a Tisza-hídnál a kincstár vámot szedett.

8 Szolnok belterülete a XIX. század elején a Ferenc-kápolna vonaláig, a század közepére már a jelenlegi Eötvös térig terjedt ki, melyet tizedekre osztottak fel. A házakat az utcák megjelölése helyett a városrészek, illetve tizedek és a tulajdonosok neve alapján azonosították, pl. Nagyvárosban Deme János háza. Az utcák elnevezésére az 1850-es évek végén végrehajtott tagosításokkal egyidejűleg kerülhetett sor. Sajnos az 1863. évi utcanévjegyzékhez tartozó térkép elveszett és ezt már Botár Imre sem dolgozhatta fel. így a legrégibb utcanevek egy részét neki sem sikerült azonosítani. 5