Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Szolnok belterületi elnevezései A szolnoki utcanévadás történetének ismertetése előtt feltétlenül szükséges a belterületre vonatkozó korábbi és jelenlegi elnevezések áttekintése. 1848 előtt négy tized alkotta város: 1. Katonaváros, 2. Német tized, 3. Cigány város, 4. Nagytized. Pesthy Frigyes Helységnévtára szerint 1864-ben Szolnok belterülete már hét tizedből állt: 1. Tabán, 2. Katonaváros, 3. Kondoros, vagy Katonavárosi kertek, 4. Német tized, 5. Ferencváros, 6. Nagyváros, 7. Újváros. A nyolcadik tizednek tekinthető Téglaház, vagy Szent János város ekkor még a kincstár tulajdona volt és csak később került a város birtokába.

9 Az ún. Vár, az 1785-ben lebontott törökkori földvár területe és a Kamaraváros ugyancsak nem szerepel Pesthy Frigyes Helységnévtárában, katonai és kincstári jellegük miatt nem voltak összeírhatok. Városrészek az l860-as években: 1. Tabán: A hajdani földvár területével szemben a Zagyvától nyugatra elterülő zegzugos, sikátoros városrész. Elsősorban szegényebb iparosok és halászok éltek itt. A név a török korban cserzőműhelyt, tímártelepet jelölt

10 Szolnok belterületének legrégebbi része, mely már a török uralom idején is létezett. 2. Katonaváros: A Tabántól nyugatra a jelenlegi Kossuth Lajos utca és az Ady Endre út között lévő rész neve, mely nyugati irányban kb. a mai Ságvári körút vonaláig terjedt. A Katonaváros keleti részén már a török korban is házak álltak. A városrészben a 18. században főleg katonák éltek, akik a várban, majd a sóházak körül teljesítettek szolgálatot. 3. Kondoros, vagy Katonavárosi kertek: A Katonavárostól és a Ferencvárostól északra, az Ady Endre út, Eötvös tér, a Csokonai út és a Zagyva által határolt terület neve. A katonavárosi polgárok szérűskertjei feküdtek ezen a helyen." 4. Rémet tized: A katonavárostól, a mai Kossuth Lajos utcától délre a Kamaravárostól nyugatra feküdt. Délről a Tisza határolta. Elsősorban német iparosok, sótisztek és a szálház alkalmazottai laktak ebben a városrészben. 5. Ferencváros: A Katonavárostól nyugatra a Ferenc-kápolnáig terjedt. Csak a XVIII. század végétől kezdték beépíteni. Egy pusztító pestisjárvány után, 1749-ben épített kápolna környékén temető volt. A területet a XIX. százak elején még Cigány városnak nevezték. Később a Cigányváros elnevezés a jelenlegi Thököly úttól északra lévő részre szűkült le.

12 6