Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

ban Nagykanizsán teljesített szolgálatot, ahol a forradalom elleni harcban a Kádár kormány oldalán november 4-én elesett. Halála után századosból őrnaggyá léptették elő.

22 KASSÁK LAJOS (ÉRSEKÚJVÁR, 1887. — BUDAPEST, 1967.) Költő, elbeszélő, festőművész. A magyarországi avantgárdé irodalmi és képzőművészeti mozgalom kiemelkedő alakja. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott. Ezért később emigrációba kényszerült. 1927-ben tért haza Bécsből. Versei mellett regényeket is írt, melyekben az alsóbb néprétegek, kispolgárok, munkások életét ábrázolja. Nem csak irodalmi műveivel és festményeivel, hanem kiállítás rendezéseivel is az avantgárdé irányzatot propagálta. KATONA JÓZSEF ( KECSKEMÉT 1791. — KECSKEMÉT, 1830.) A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. A pesti egyetemen jogi tanulmányokat végzett, majd ügyvédi oklevelet szerzett. A királyi táblánál írnok, később ügyvéd, 1820-tól Kecskeméten ügyész. Műkedvelő színészként került kapcsolatba a színházzal, mely elősegítette drámaírói kibontakozását. Leghíresebb drámája a ,,Bánk bán" nyomtatásban 1820-ban jelent meg, de bemutatására csak a szerző halála után, 1833-ban került sor. KAZINCZY FERENC (ÉRSEMLYÉN, 1759. — SZÉPHALOM, 183D író, a magyar nyelvújítás vezéralakja. Sárospataki diákévei után jogi gyakorlatot folytatott, 1784-től Abaúj vármegye aljegyzője. 1786-ban a Kassai tankerület elemi iskoláinak, köztük a Jászkunságnak is tanfelügyelője lett. II. József halála után állásából elbocsátották. 1794-ben csatlakozott a jakobinus mozgalomhoz, amiért egy évvel később halálra ítélték, de kegyelmet kapott és hosszas fogságból 1801 -ben szabadult. 1806-tól haláláig birtokán, az általa Széphalomnak elnevezett Bányácska községben élt. A stílusreformot szolgáló folyóiratait, a Magyar Museumot és az Orpheust még kassai tanfelügyelősége idején megjelentette. Fogsága után számtalan értekezésben szállt síkra a nyelvújításért. Az 1831. évi kolerajárványnak esett áldozatául. KÁLVIN JÁNOS (NOYON, 1509. — GENF, 1564.) A reformáció kiemelkedő alakja. Orleans-ban jogi, majd Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott. 1536-tól rövid megszakítással haláláig genfi lelkész és vallástanító. A lutheri reformáció eszméinek hatására, de attól eltérő vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust. 1541-től mint Genf város prédikátora, mind a katolikusok, mind a reformáció radikálisabb irányzatai ellen fellépett. 1559-ben akadémiát alakított Genfben, ahol külföld számára is képeztek református lelkészeket. KÁROLY RÓBERT (?, 1288. — ?, 1342.) I. Károly néven magyar király. Anjou Martell Károly és Habsburg Rudolf császár leányának, Klementinának a fia. Bármár 130 l-ben királlyá koronázták, csak 1308ban tudta elérni, hogy a magyar rendek elismerjék. Az oligarchák hatalmát a pápa, az egyház és a kisebb nemesek segítségével sikerült megtörnie. Hűbéreseire 148