Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

támaszkodva banderiális hadrendszert állított fel, megszervezte az aranypénzverést és új adórendszert vezetett be. A politikai és kereskedelmi érdekeket egyaránt szolgáló cseh- lengyel- magyar összefogás egyik létrehozója volt. A Balkánra váltakozó sikerrel több hadjáratot vezetett. Nevéhez fűződik a Visegrádi vár felépítése is. KELLNER GYULA (PEST, 1871. — SZOLNOK, 1940.) Sportoló, nyomdatulajdonos. Sportágai: birkózás, torna, kerékpár, súlyemelés, úszás, füleslabda, atlétika. Széleskörű sporttevékenységét a budapesti MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) és BTC (Budapesti Torna Club) egyesületekben fejtette ki. 1896-ban részt vett az athéni olimpián, s maratoni futásban harmadik helyet ért el. Sikere nyomán írták ki az első magyar atlétikai bajnokságot maratoni futásban. Idős korában költözött Szolnokra, ahol élete utolsó éveit rokonai körében töltötte. KESKENY JÁNOS (SZOLNOK, 1909. — SZOLNOK, 1945.) Kőművessegéd, a szolnoki munkásmozgalom egyik alakja. Előbb a KIMSZ, majd 1930-tól az illegális KMP tagja. Feladata volt, a röpirat- és sajtóterjesztés megszervezése, szétosztása. 1931-ben kilenc hónapi, 1933-ban nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1937-ig, a KIMSZ megszűnéséig a szervezet szolnoki titkárságának vezetője volt. 1944 novemberében részt vett az MKP szolnoki szervezetének megalakításában. A városi pártvezetőség tagja, majd a MADISZ helyi titkára. 1945 őszén szovjet gépkocsi gázolta halálra.

23 KILIÁN GYÖRGY (KISPEST, 1907. — ?, 1943.) A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője. Eredeti foglalkozása lakatos. Az 1920-as évek közepe óta részt vett a vasas ifjúsági szervezetek tevékenységében és a kommunista mozgalomban. 1930-ban a KMP a Szovjetunióba küldte. Hazatérése után a KIMSZ titkáraként működött. 1932-ben két és félévi börtönbüntetésre ítélték. 1939-ben a Szovjetunióban telepedett le, ahol egy óragyárban dolgozott. 1943-ban, mint a szovjet hadsereg katonája, egy ejtőernyős bevetés során eltűnt. KISFALUDY SÁNDOR (SÜMEG, 1772. — SÜMEG, 1844.) Költő, dunántúli földbirtokos. Középnemesi családból származott. Győrött és Pozsonyban végzett iskolái után katonának állt és részt vett a franciák elleni háborúkban. Számos szerelmes verset írt későbbi feleségéhez, majd az ideálisnak rajzolt vidéki nemesi életet mutatta be költeményeiben. Az 1810-es évektől egyre inkább szembefordult a polgárosodást sürgető politikai irányzatokkal, de ellenezte Kazinczy nyelvi reformjait is. A magyar színjátszást azonban áldozatosan pártolta. Jelentékeny része volt a balatonfüredi színház felépítésében. KISS JÁNOS (ERDŐSZENTGYÖRGY, 1883- — BUDAPEST, 1944.) Altábornagy, székely katonacsalád sarja. I. világháborús hadiszolgálata után a kőszegi katonai középiskola tanára lett. Később dandárparancsnok, majd a honvédség gyalogsági szemlélője. 1939-ben tiltakozásul a német befolyás ellen nyugdíjba vonult. Mint Bajcsy-Zsilinszky baráti körének tagja, 1943 decemberé149