Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

fegyvergyártó műhelyeket hozott létre. Néhány hónap alatt hetven ágyút öntetett, de jelentős volt az általa szervezett lőszer- és puskaporgyártás is. Érdemei elismeréséül Kossuth őrnagyi rangban, az önálló székely tüzérség parancsnokává nevezte ki. Az uzoni csatában esett el. GÁRDONYI GÉZA (AGÁRD, 1863. — EGER, 1922.) író, az MTA tagja. Bár tanítói oklevelet szerzett, a pedagógusi pályát rövidesen elhagyta és újságíró lett. Győri, szegedi, aradi, majd budapesti lapok munkatársa volt. 1897-től Egerben élt, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Nevét a falusi élet elmaradottságát ironizáló „Göre Gábor levelei" könyvsorozat tette ismertté. Legnagyobb sikerét azonban, az „Egri csillagok" című regényével aratta. Idősebb korában vallási témájú műveket is írt. GORKIJ, MAXIM (NYIZSNYIJ NOVGOROD, 1868. — GORKI, 1936.) Világhírű szovjet-orosz író, a szovjet irodalom első klasszikusa. Ifjú korában fizikai munkából tartotta fenn magát, ezért jól ismerte az alacsonyabb néprétegek életét. A narodnyik mozgalom után, az 1900-as évek elején, az orosz szociáldemokratákkal került kapcsolatba. Az 1905-ös orosz forradalom után emigrációban az USA-ban, majd Olaszországban élt. Leghíresebb művét, az „Anya" című regényét Amerikában írta. 1913-tól ismét Oroszországban élt. Leninnel korábbi szoros kapcsolata az 1917-es forradalom után megromlott, mivel Gorkij az orosz értelmiséget a terrortól próbálta védelmezni. 1921 és 1931 között újból külföldön élt. Hazatérése után néhány évvel politikai gyilkosság áldozata lett. GOROVE ISTVÁN (PEST, 1819. — BUDAPEST, 1881.) Politikus, miniszter, gazdasági szakember, az MTA tagja. Alsóbbfokú tanulmányait Szolnokon és Gyöngyösön végezte. Az 1840-es években Temesvár megyei birtokán gazdálkodott, ahol a megyei liberális ellenzék jelentős alakjának számított. 1846-ban Pestre költözött, és Kossuth utódaként a Védegylet igazgatója lett. 1848-ban országgyűlési képviselő, 1849-ben pedig részt vett az április 14-i függetlenségi nyilatkozat megszövegezésében. Világos után Törökországban, majd Párizsban élt emigrációban. 1857-ben tért haza. 1861-ben Pest egyik országgyűlési képviselője, a Felirati Párt programjával. 1867 és 1870 között földművelés- ipar- és kereskedelemügyi, 1870-71 között közmunka- és közlekedésügyi miniszter. 1875 után a Szabadelvű Párt egyik vezető alakja. Jelentős része volt abban, hogy ?.z 1876. évi XXXIII. törvénycikk Szolnokot tette meg JászNagykun-Szolnok vármegye székhelyévé. A városi képviselő-testület hálája jeléül a szolnoki főutca legszebb szakaszát Gorove Istvánról nevezte el. GÖMBÖS GYULA (MURGA, 1886. — MÜNCHEN, 1936.) Az I. világháború idején vezérkari százados, majd jobboldali politikus, miniszterelnök, 1920-tól haláláig az abádszalóki választókerület országgyűlési képviselője. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormányban államtitkár. Vezető szerepe volt 1921-ben a királypuccsok leverésében. 1923-ban kilépett a koránypártból és Fajvédő Pártot alapított. 1928-tól ismét a kormánypárt tagja. 1929-től hadügyminiszter, 1932-től haláláig miniszterelnök. A német és olasz fasiszta állam mintájára 140