Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

nyílt diktatúra kiépítésére törekedett, de ugyanakkor földreformot, munkalehető­séget, és titkos választójogot is ígért. GULÁCSY LAJOS (BUDAPEST, 1882. — BUDAPEST, 1932.) Festő. A század elején az olasz városok reneszánsz hangulatát tükröző képeivel vált ismert művésszé. Művei egy sajátos álomvilág költői megnyilvánulásai. Több nagy sikerű kiállítása után idegrendszere összeroppant, és 1917-től haláláig elmegyógyintézetben ápolták. Szürrealisztikus képeket betegsége elhatalmasodá­sa után is alkotott, 1924-ben bekövetkező vaksága véget vetett festészetének. GUTENBERG, JOHANNES (MAINZ 1394 ÉS 1400 KÖZÖTT — MAINZ 1468.) Német nyomdász, a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója Európában. Vagyonos polgári családból származott. 1434-től 1444-ig Strassburg­ban élt, ahol már nyomtatással foglalkozott. Később Mainzban tökéletesítette találmányát, és 1455-ben megjelentette a hasábonként 42 soros Gutenberg-bibliát. GUYON RICHÁRD (BATH, ANGLIA, 1812. — KONSTANTINÁPOLY, 1856.) Honvédtábornok, az 1848-49-i szabadságharc egyik vezető alakja. Angol nemesi származású kadétként került a császári hadseregbe, 1848 nyarán csatlakozott a honvédséghez. Pákozdnál Schwechatnál, majd Nagyszombatnál harcolt, 1849 januárjában a branyiszkói győzelmet az ő parancsnoksága alatt vívta ki a honvéd­sereg. 1849. július 14-én a délvidéki Hegyesnél a szabadságharc utolsó győzelmét aratta. Világos után Törökországba emigrált, ahol magas katonai tisztségeket töltött be. Politikai gyilkosság áldozata lett. GYÖMÖREY FÉLIX (?, 1845. — SZOLNOK, 1908.) 1878 és 1879 között Szolnok polgármestere. Lemondása után a város állami iskoláinak főgondnoka, és a Szent István Temetkezési Egylet igazgatója. Aktív tagja volt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Gazdasági Egyesületnek is. Egész életében a 48-as eszmék híve. Háza a róla elnevezett utcához, a mai Somogyi Béla utcához közel a Varga Katalin Gimnázium tömbje mellett, a Szabadság téren áll. 14 GYÖRFFY ISTVÁN (KARCAG, 1884. — BUDAPEST, 1939.) Etnográfus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Néprajzi Múzeum mun­katársa. 1917-ben a moldvai csángók között végzett gyűjtőmunkát. 1929-től egyetemi magántanár, 1934-től nyilvános, rendes tanár a budapesti egyetem néprajzi tanszékén. Kutatásai során a népviselet, a népművészet, az alföldi települések, és egyes néprajzi csoportok (hajdúk, matyók, kunok) problémáival foglalkozott. Tudományos és szervező munkájával jelentősen hozzájárult a ma­gyar néprajzi kutatás európai szintre emeléséhez. Kiemelkedő jelentőségűek a Karcag környékén végzett néprajzi gyűjtései és ezzel kapcsolatos tudományos munkái. HAJNÓCZY JÓZSEF (MODOR, 1750. — BUDA, 1795.) Jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. 141

Next

/
Thumbnails
Contents