Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

tönbüntetésre ítélte, mivel az árvízvédelemben tanúsított helytállását enyhítő körülménynek vették. A fehér különítményesek azonban 1920. április 28-án társaival együtt Abonyba hurcolták és a Vigyázó-kastélyban meggyilkolták.

13 FÜRST SÁNDOR (RUM, 1903- — BUDAPEST, 1932.) Magántisztviselő, a magyar munkásmozgalom mártírja. Tevékenységét baloldali szociáldemokrataként kezdte. 1926-ban lépett be az illegális KMP-ba. Mint kommunista a szociáldemokrata pártszervezetekben továbbra is dolgozott. 1928ban a KMP Központi Bizottságának tagja lett és elsősorban a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség munkáját irányította. Több ízben letartóztatták, 1929-ben rövidebb börtönbüntetésre ítélték. 1932-ben a biatorbágyi merénylettel kapcsolatos statárium alapján Sallai Imrével együtt kivégezték. FÜST MILÁN (BUDAPEST, 1888. — BUDAPEST, 1967.) író, költő. Jogi doktorátust szerzett, majd közgazdaságtant tanított. 1908-tól a Nyugat munkatársa. Pályája első felében ószövetségi és görög ritmusokat idéző verseket írt. Szépprózai munkáit a lélektani ábrázolás jellemzi, mely társadalomkritikával fonódott össze. Műveiben gyakran menekül társadalmon kívüli, fiktív környezetbe. Drámáit tragikus szenvedély fűti. Esztétikai írásai filozófiai vallomások a művészi alkotómunkáról. GAGARIN, JURIJ (SZOVJETUNIÓ, 1934. — SZOVJETUNIÓ, 1968.) Szovjet űrhajós. Az első földkörüli űrrepülés az ő nevéhez fűződik. 1966-tól a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagja. Nevét viseli a szovjet űrhajósok kiképző központja és a szovjet légierők akadémiája. Tisztázatlan körülmények között repülőszerencsétlenség áldozata lett. GARIBALDI, GIUSEPPE (NIZZA, 1807. — CAPRERA, 1882.) Olasz forradalmár és szabadsághős. Az egységes Olaszország egyik megteremtője. Fiatal korában tengerész. Az 1830-as évek elejétől az Ifjú Itália forradalmi társaság tagja. 1848-ban dél-amerikai emigrációjából hazatérve az osztrákok és a franciák ellen harcolt. Az 1850-es években az USA-ban élt, majd 1859-ben önkéntesei élén részt vett az osztrák-olasz-francia háborúban. Szicília és Nápoly elfoglalásával elősegítette az egységes Olaszország létrehozását. 1864-ben Kossuth és Klapka bevonásával fegyveres akciót szervezett Magyarországon, melyre azonban nem került sor. GÁBOR ANDOR (ÚJNÉPPUSZTA, 1884. — BUDAPEST, 1953.) író, újságíró, költő. Az első világháború előtt sikeres kabarészerző. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság sajtó- és színházügyi referense. Az 1920-as években Bécsben, majd Berlinben, 1933-tól a Szovjetunióban élt. A II. világháború idején Moszkvában a Kossuth Rádió munkatársa és az Igaz Szó, a magyar hadifoglyoknak készült lap szerkesztője. 1945-ben hazatért és megalapítója lett a „Ludas Matyi" szatirikus hetilapnak. GÁBOR ÁRON (BERECK, 1814. — UZON, 1849.) Honvédőrnagy, 1848-ban az önálló székely tüzérség megteremtője. Az 1840-es években az osztrák hadseregben katonáskodott. 1848 novemberétől Székelyföldön 139