Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

fenn. A kiegyezés előkészítésében, a magyar politikai vezetés és az udvar elképzeléseinek egyeztetésében fontos szerepe volt. Fiának, Rudolf trónörökösnek tragikus halála után kedélye elborult. Genfben egy olasz anarchista merényletének esett áldozatául. ESZE TAMÁS (TARPA, 1666. — NYITRA, 1708.) Jobbágyszármazású kuruc brigadéros. 1797-ben részt vett a hegyaljai felkelés előkészítésében. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc Esze Tamással küldte Magyarországra a felkelésre szólító kiadványát. Hajdúezredével számos ütközetben harcolt. Rákóczi 1708-ban Esze Tamásnak nemességet adományozott, szülőfalujának, Tarpának pedig hajdúvárosi kiváltságokat biztosított. A kurucok között kitört vallási jellegű összetűzés során vesztette életét. ÉK SÁNDOR (SZENTMIHÁLYFALVA, 1902. — BUDAPEST, 1975.) Festő és grafikus. A Tanácsköztársaság idején Uitz Béla szabadiskolájában kezdte el képzőművészeti tanulmányait, majd Németországba emigrált. Részt vett a német munkásmozgalomban. 1933-tól a Szovjetunióban élt, ahol 1945-ben, mint a szovjet hadsereg tisztje, tért haza. Legismertebb festménye, a „Felszabadítás" az 1950-es évek szemléletmódját tükrözi, mely a művészetben is megnyilvánult. FÁY ANDRÁS (KOHÁNY, 1786. —PEST, 1864.) író, politikus, az MTA tagja. A magyar prózai vígelbeszélés egyik korai alakja. A népi figurákat rokonszenvvel ábrázolta. Irodalmi sikereit elsősorban tanító meséivel aratta, melyek valamilyen politikai, vagy erkölcsi nézeteket fejtenek ki. Széchenyi eszméinek támogatója. 1840-ben az ő kezdeményezésére alakult Hazai Első Takarékpénztár néven Magyarország első takarékpénztára. Pedagógiai íróként is ismert. FAZEKAS MIHÁLY (DEBRECEN, 1766. — DEBRECEN, 1828.) Költő, botanikus. A népies irodalom első megszólaltatója Magyarországon. Tanulmányait abbahagyva beállt katonának. Részt vett a Franciaország elleni háborúkban, majd 1796-ban szülővárosába tért vissza, ahol kertészkedett, verseket írt és tudományos tevékenységet folytatott. Sógorával, Diószegi Sámuellel megírta jelentős botanikai munkáját, a Magyar Füvészkönyvet. Lírai verseket is írt, de irodalmi alkotásai közül a „Ludas Matyi" elbeszélő költemény a legismertebb, melyben aprovinciális, önkényeskedő nemesség és a parasztság ellentétét ábrázoljaFEKETE ISTVÁN (GÖLLE, 1900. — BUDAPEST, 1970.) író, gazdatiszt, majd a Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa. Elsősorban ifjúsági regényeket írt, melyeknek témája a történelmi múlt és a paraszti élet ábrázolása. Idősebb korában írt állatregényei az ifjúság körében ugyancsak népszerűek. Ismeretterjesztő kisfilmek is kötődnek nevéhez, továbbá a Pepi Kert című munkája, a szarvasi arborétum története és leírása, mely 1960-ban jelent meg. (SZENT) FERENC, ASSISI (ASSISI, ITÁLIA, 1182. — ASSISI, 1226.) Olasz szerzetes, akit a betegek ápolásáért és a nyomorultak gyámolításáért avattak szentté. A róla elnevezett szerzetesrend megalapítója, melyet a pápa hivatalosan 137