Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Egyesület alelnöke, akinek fontos szerepe volt a Művésztelep I. és II. világháború utáni kárainak helyreállításában, a művészeti élet fellendítésében. Lelkes szorgalmazója volt a Duna-Tisza-csatorna megépítésének is.

11 ELLMANN ELVIRA (SZEKSZÁRD, 1866. — BUDAPEST, 1933.) Pedagógus, a Szolnoki Polgári Leányiskola igazgatója. Budapesten szerzett tanítói, majd polgári iskolai tanári képesítést. Pedagógusi pályáját a debreceni árvaházban kezdte. 1898-ban Szolnokra került, a községi felsőbb népiskolához, mely állami polgári iskolává alakult. Ó volt az intézet első igazgatója. A Szolnoki Polgári Leányiskola élén 1898-tól 1932-ig, nyugdíjba vonulásáig állt. Szervező és pedagógusi tevékenységét Signum Laudis koronás bronzéremmel ismerték el.

12 ELŐD A hét magyar törzs egyikének vezére, Anonymus gestájában Szabolcs vezér apja és a Csák nemzetség őse. Egyes kutatók véleménye szerint ez a név a Bíborban született Konsztantinosz bizánci császár munkájában szereplő Levédi magyar alakja. A Márk-féle krónika szerint Almos apjának is Előd volt a neve. EMESE Álmos fejedelem anyja. Az ősmagyar monda szerint Emesének megjövendölte az álmában megjelent turulmadár, hogy fiainak utódai dicső királyok lesznek. Ezért kapta a fiú az Álmos nevet. Valójában az Álmos török eredetű szó, mely fejedelmet jelent. EÖTVÖS JÓZSEF (BUDA, 1813. — PEST, 1871.) író, költő, államférfi. A magyar irodalomban a realizmus első nagy alakja. Aulikus bárócsalád sarja, de korán a reformeszmék hatása alá került. Az 1840-es években a felsőházi ellenzék tagja, a vármegyerendszert támadó centrista csoport vezére volt. 1848-ban a Batthyány kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter, de a Habsburg-ellenes fegyveres harc kitörésekor külföldre távozott. 1867-ben újból vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Megalkotta a kötelező népoktatásról és a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt. Számos szépirodalmi művet írt, és politikai, állambölcseleti kérdésekkel is foglalkozott. ERKEL FERENC (GYULA, 1810. — BUDAPEST, 1893.) Zeneszerző és karmester, a romantikus magyar operairodalom legjelentősebb képviselője. Fiatalkorában Kolozsvárott színházi karmester, majd 1838-tól a pesti Nemzeti Színház karmestere. 1844-ben megzenésítette a Himnuszt. Operáiban az olasz és francia hatás a magyar verbunkos elemekkel ötvöződik. Élete későbbi szakaszában a wagneri operareformok híve lett, de ezekkel az alkotásaival nem ért el kiemelkedő sikereket. 1875-től 1889-ig igazgatója a Zeneakadémiának. Az Operaház és a Nemzeti Színház zenekarát európai színvonalra emelte. Legjelentősebb operái a Hunyadi László és a Bánk bán. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ (MÜNCHEN, 1837. — GENF, 1898.) Miksa bajor herceg lánya, 1854-től I. Ferenc József neje. Sokat tartózkodott Magyarországon. A magyar politikusokkal és művészekkel jó kapcsolatot tartott 136