Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

földbirtokán gazdálkodással töltötte. 1808-ban versei révén került kapcsolatba Kazinczy Ferenccel. Első korszakában a nemesség rendi szemléletét szólaltatja meg költői formában és az uralkodót dicsőíti. Később közelebb jutott a felvilágosodáshoz. Ekkor már bírálja a vidéki nemesség parlagi életét. Új műfaja a bölcselkedő tartalmú episztola. Utolsó éveiben Széchenyi nyomán gazdasági és társadalmi kérdések foglalkoztatták. BETHLEN GÁBOR (MAROSILLYE, 1580. — GYULAFEHÉRVÁR, 1629.) Erdélyi fejedelem. Birtoktalan köznemesi családból származott. Fontos szerepe volt abban, hogy Bocskait megnyerték a nemzeti felkelés vezérének. Bethlen 1613-ban török segítséggel megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Országát megvédelmezte a Habsburgok ismételt támadásaival szemben. A harmincéves háborúban sikerrel harcolt és időlegesen a Felvidéket is elfoglalta. Magyarország felszabadítására tett kísérletei azonban a Habsburgok ellen vezetett három hadjárata ellenére sem értek el célt. Erdélyben merkantilista gazdaságpolitikát folytatott és a protestánsok számára vallásszabadságot biztosított. DR. BÉCSI JÁNOS (SZOLNOK, 1826. — SZOLNOK, 1882.) 1877 és 1882 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszti főorvosa volt. Járványellenes intézkedései révén a városban és a megyében jelentős érdemeket szerzett. Háza a jelenlegi Tóth Ferenc utca környékén állt, melynek neve 1909 és 1950 között Dr. Bécsi János utca volt.

6 BÉLA KIRÁLY Négy árpádházi magyar király neve. Közülük a legnevezetesebb IV. Béla (12061270) Uralkodása kezdetén megkísérelte az elődei által adományozott királyi birtokok visszavételét. A vele szembefordult főurak ellen a kunokban keresett szövetségest. Bár a tatárok rohamát nem tudta feltartóztatni, az elpusztított országot újjászervezte, mellyel kiérdemelte az utókortól a „második államalapító" elnevezést. Kiváltságok biztosítsával segítette a városok fejlődését, amelyek később a központi hatalom támogatóivá váltak. Külpolitikájában lengyel és orosz szomszédaival összefogva a tatárok elleni szövetség kiépítésére törekedett. Az ő nevéhez fűződik a kunok és velük együtt a jászok magyarországi letelepítése is. BIHARI SÁNDOR (RÉZBÁNYA, 1855. — BUDAPEST, 1906.) Festő, Székely Bertalan tanítványa. Bécsben és Párizsban is tanult festészetet. Pályája kezdetén népies tárgyú életképeket festett, melyek olykor társadalmi kérdésekhez kapcsolódtak, pl.: Bíró előtt, Programbeszéd. „Festészete később a plein air festészeti irányzat eszközeivel gyarapodott. Az 1900-as évek elején részt vett a szolnoki művésztelep alapításában, melynek egyik legjellegzetesebb életkép és tájfestője volt. Halála után műveiből számos emlékkiállítást rendeztek. BOCSKAI ISTVÁN (KOLOZSVÁR, 1557. — KASSA, l606.) Erdélyi fejedelem, a magyarországi függetlenségi harcok első jelentős alakja. 1592-ben váradi kapitány és bihari főispán. Kezdetben a Habsburgok híve. 1595ben a törökök ellen győzedelmes hadjáratot vezetett Havasalföldre, de amikor 130