Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Zagyvarékas 1. Szolnoktól északnyugatra, a Zagyva jobb partján fekvő, kis mértékben a bal partra is átnyúló település. A község belterületének határa lényegében a Zagyva folyó. A régi szolnok-hatvani műút Zagy varékason haladt keresztül derékszög alakú haj lássál. A szolnok-hatvani vasútvonal megállóhelye a községtől kb. 5 km-re van. A vasútvonal Újszásznál elágazik Budapest Keleti pu. felé. Az állomás környékén fejlődő vasutas településrész alakult ki. Élő vize a Zagyva. Talaja rendkívül változatos, a község nyugati részén alföldi mészlepedékes csernozjom, északi részén és a Zagyva bal partján réti talaj, déli részén a Zagyva jobb partján réti csernozjom található.

1 A lakosság száma 1960-ban 4389, népsűrűsége 138,3, határterületének nagysága 5515 kh. Lakóépületeinek száma 1304, lakásainak száma 1324.

2 2. 1347: Rekas

3

, 1368: Reukas

4

, 1399: Rekas

5

, 1402: Rekas

6

,1504: Rekas

7

,1528: Rekas«, 1546: Rékas

9

, 1570: Rekas

10

,1589: Rekas

11

,1651: Rekas

12

,1670: Rekasziak

13

, 1713/14: Rekas

14

, 1720/21: Rékass

15

, 1728: Rékas

16

, 1828: Rékás

17

, 1860-as évek: Rékas

18

, 1898: Zagyvarékas

19

. Mai köznyelvi használata: Rékas, hivatalosan Zagyvarékas. Kéttagú szóösszetétel: a) Zagyva-: megkülönböztető előtagú folyónév. Szláv s ószlovák származtatása a „sajda", azaz „korom" szóból nem bizonyított.

20 b) -rékas: a népi etimológia szerint Attila király Réka nevű feleségétől, illetve a Zagyva folyón a régi időben Kasnak nevezett átjárási hidastól (Rév-kastól) vette származását.

21 A szakirodalom szerint a szláv „reka", azaz „folyó" főnévnek a magyar -s képzős származéka lehet, melyre alakilag hatott a magyar „rékas", azaz „szennyes, mosdatlan" szó.

22 A szláv „reka" szóból való származtatásnak tipológiai akadályai is vannak, mert egyetlen -s képzős tükörfordításos folyós, patakos stb. víz melletti településnevet sem ismerünk a magyar nyelvterületen. Helyesebb tehát a magyar „rékas", azaz „szennyes, zavaros" jelentésű szóból származtatni. Ezt látszik bizonyítani, hogy 1436-ban az Arad megyei Rékas (talán a mai Altringen Romániában) neve Kisrékasként tűnik fel. Ugyancsak van Rékas falu 1443-ban Temes megyében, mely 1470-ben oppidum. Környékén lehetett még egy Rékasd falu 1444-ben. Az aradi Rékas falu neve románul Revetis, mely kapcsolatba hozható a víz áradásával.

23 Itt van tehát román nyelvi megfelelőben, tükörszóban a bizonyíték Rékas „áradásos, vizenyős terület" jelentésére. Ez igen kézenfekvő, mert a rékasiak évszázadokon át eleget panaszkodtak az árvizekre.

24